2/35.Fejezet

Sajnálom lányok de a blog 1-2 részen belül befejeződik.Ma is mielőtt elkezdtem írni a részt majdnem egy órát gondolkoztam mivel húzhatnám még de már nem megy:( Nagyon fog hiányozni és nagyon úgy néz ki NEM lesz harmadik felvonás ugyan is senki nem írt ötletet és nekem már nincs annyi dolog a gondolatomban. Rengeteg blogot kezdtem el írni csak úgy jegyzetbe de félek közzé tenni őket,mert nem hiszem,hogy olvasnátok. De ígérem még alszom rá párat hátha kitalálok valami jó fojtatást:/


Azért születünk,hogy egyszer meghaljunk,ahogy mondani szokták "porból lettünk,s porrá leszünk." Igen ám csak az nem mindegy,hogy mikor! Miért van az,hogy valaki egész életét végig csalta és roszz dolgokat tett mégis megélte a 90.élet évét?És miért van az,hogy valaki jó ember volt,nem csinált rosszat mégis alig élt? Milyen erő dönt sorsunk felett és miért igazságtalan?Miért mindig azokat jutalmazza akik nem érdemlik meg?

-Ne apa kérlek kelj fel,nyisd ki a szemed.Apa-ordítom de hiába.Szemem láttára csuklott össze lába ahogyan a kávé főzőt bekapcsolta. Könnyeim arcára potyognak ahogyan fölé hajolok,hogy megnézzem lélegzik-e még-Valaki fiúk-torkom szakattából ordítok aminek meg is van az eredménye,egyszerre mindenki a konyhában köt ki.Mind a négyen elsápadnak és csak néznek hol rám,hol eszméletlen apámra-Vigyetek a kórházba-suttogom mert mostanra akkorára nőtt a csomó a torkomban,hogy majd szétrepeszti a nyelőcsövemet.
Sebességet átlépve és szabályokat megszegve szinte már repülünk a kórházig. Liam betelefonált így már hordággyal várnak a járdán.Két megtermett férfi emeli a kocsira és az orvossal az oldalukon rohannak a műtőbe ahova mi már nem mehetünk. Mindenki sír kivéve engem,mert én zokogok,Zayn magához ölel nyugtatás képp de ő sem nyugodt. Megválaszolatlan kérdések lebegnek fejünk fölött de talán a legfontosabb: "túl éli-e".
-Önök Mr.Styles hozzátartozói?-kérdezi az orvos több órányi várakozás után.Egyszerre pattanunk fel mind és adunk igen választ-Sajnálom de nem tudtuk megmenteni,a rák teljesen szét terjedt tüdejében.Leállt a légzése és összeomlott a bal tüdő lebenye. Sajnálom-darálja le az orvos és azzal ott is hagy minket. 
-Neeeem-hangosan felkiáltok és a földre rogyok.
-Hope,Hope-Zayn hangja lágy miközben rázkódom.Szemeim kinyitom és sötét van,veríták ráz és zokogok-Csss csak egy rossz álom-mellkasára hajtja a fejem és lágyan ringat-Csak álom-ismételgeti és lassan tudatosul bennem,valóban csak egy álom volt.
-Megnézem apát-mondom,mert nem vagyok meggyőződve hogy léte felől.Halkan nyomom le a kilincset és látom apa él és virul,alszik. Muszáj közelebb mennem és megnézem lélegzik-e de igen. Leülök az ágya melletti fotelba és nézem ahogyan szuszog. Résnyire nyitott száján szabadon áramlik ki és be a levegő. Göndör fürtjei arcába hullanak,néha megpiszkálja orrát amikor a fürt vége megcsikizi. Kék anyagot ölel magához amiről tudom,hogy anya kedvenc pólója volt. Apa azt mondta még mindig érzi rajta finom illatát,az ruha darab nélkül képtelen lenne elaludni. Ez az ő ereklyéje,az éjjeli szekrényre pillantok ahol 5 kép sorakozik. Egy rólam,egy anyáról,egy hármunkról,egy rólam és apáról és egy anyáékról ahogyan az Eiffel torony tetején megcsókolják egymást. Könny szökik a szemembe és lassan de rájövök,hogy bármennyire is fáj el kell engednem apát. Őt már várja valaki a más világon,anya.

-Azt hittem már vissza se jössz-suttogja Zayn és egyből szorosan magához ölel amint bebújok a meleg takaró alá-Jobban vagy már?
-Azt álmodtam,hogy apa meghalt,muszáj voltam megnézni-rántom meg a vállam és újra csomó képződik torkomban.
-Kincsem-puszit nyom homlokomra és ha lehet még jobban karjaiba csomagol.

***

-Zayn apát is elhívom oké?-kérdezem miközben magamra ráncigálom a nadrágom.
-Persze-mosolyog-Vagy tudod mit amíg te belegyömöszölöd magad-nevetve mutat a cica nacira-Addig én szólok neki-gyilkos pillantást vetek rá és ő csak még jobban nevetve hagyja el a szobát. Lassan már egy ruha sem jön rám,a hasam már egyre nagyobb.Bár ahhoz képest,hogy a 7,hónapban járok nem nagy a hasam.Legalábbis a szülészem azt mondta,de most úgyis megyünk és akkor megkérdezhetem megint-Hope?-Zayn félve dugja be a fejét és félek nem fog tetszeni amit mondani akar-Az úgy volt,hogy-itt olyan halkan kezd beszélni,hogy az ég világon semmit sem hallok-szóval jönnek a többiek is. Wáo ez egy új póló? Nagyon sexy vagy benne-nem mer közelebb jönni pedig nem vagyok mérges. 
-Vicces vagy-nevetek és közelebb lépek hozz-Dehogy baj amúgy meg jól tudsz terelni-szájon csókolom majd a nappaliba igyekszem.

Az Doktor úr furcsán néz rám,nem érti mi ez a felhajtó sereg de én egy könnyed vállrándítással elintézem.
-Gondolom most nem a hüvelyi vizsgálatot szeretné-hebeg miközben talán kicsit megilletődve nézi a fiúkat.
-Mi?Eddig hüvelyi vizsgálat volt?-kérdezi Zayn és karja megfeszül.
-Persze sokkal modernebb,amúgy meg elmondom ez egy nőgyógyász-Zayn lenyugszik így az orvosomra tudok koncentrálni-Igen most jó lesz a hagyományos-a szobába tereli a fiúkat.
Felfekszem az ágyra és felhajtom a pólóm. A doki hideg trutyit nyom a hasamra és rányomja a fejet.A monitor életre kel és egyszerre sóhajt fel mindenki amint meglátják a kisbabát.
-Itt ver a szíve-mutat a képernyőre,mindenki néma csöndben van és szemük fátyolos.
-Te jó ég a kis Loui már mozog-kiált fel amikor a baba aprót rúg.
-Egy: még nem biztos,hogy fiú kettő: NEM LESZ LOUI A NEVE-hangosan szögezem le csak,hogy a hülye feje is meg értse. Loui duzzogva bár de tovább csodálja a monitort. Apára pillantok és látom,hogy könnyei végig szántják arcát,megszorítom kezét ő lehajol és homlokon csókol.
-Amikor utoljára láttam ilyet te ültél anyukád pocijában-suttogja és a baba pont akkor rúg. Mindenki mosolyog és tudják ez egy jel.

Nem is tudom mit mondjak..nagyon-nagyon szépen köszönöm a -nem tudom hanyadik-díjat :) még egyszer köszönöm: Csajsziii_TW-1D

Szabályok:1, Írj magadról 11 dolgot.2, Válaszolj 11 kérdésre.3, Tegyél fel 11 kérdést.4, Küldd tovább 11 embernek.



11. dolog rólam:

1. Nem igazán szeretem a sulit, de szerintem sokan vannak így vele :D
2. Van egy tetkóm : 'Stay Strong' felirat alatta 3 madárral:)
3. 16 éves vagyok :)
4. Ekliktikus a zenei ízlésem vagyis minden zenét meghallgatok:)
5. Kézizek és egy sportgimibe járok
6. Imádok bulizni*-*
7. Szeretem a családom és cicám *.*
8. Van egy amerikai sorozat a 'White Collar' imádom és szerelmes vagyok a főszereplőbe aki mellesleg meleg:D
9. Imádom a melegeket és kiállok a másság ellen.ÉN NEM VAGYOK LEZBI A FIÚKAT SZERETEM!:DD
10. Rengeteg sérülésem volt már...
11. Most készül a szobám és nagyooon varoooom*-*



11. kérdés:

1. Mit szeretnél elérni az életben?:szeretnék egy jó állást egy jó országban
2. Kutya vagy macska?mind kettő
3. Szereted a csokit?imádom
4. Ha tehetnéd, mit változtatnál meg saját magadon?lehetőleg MINDENT
5. Hány éves vagy?16
6. Ki a kedvenced a One Direction-ből?Larry
7. Ki a kedvenced a The Wanted-ból?-
8. Ismered a Hősök című sorozatot?igen
9. Sophia vagy Danielle?ha Liam boldog akkor nekem oly mindegy
10. Mit gondolsz az eljegyzésről? (Zerrie)örülök nagyon bár szerintem korai
11. Mit üzensz az olvasóidnak?remélem tetszik amit csinálok:)

11. kérdés:

1. Van valamilyen tartós betegséged? 
2. Kedvenc sampon? -
3. Ha lehetne egy esélyed, hogy találkozz kettővel a kedvenc sztárjaid közül akkor kikkel találkoznál? 
4. Téged is idegesít, hogy ilyen rossz minősége van a Liebster díjnak? Engem nagyon.. -
5. PLL, Teen Wolf vagy TVD? - 
6. Szoktál gondolkodni napközben (suliban/munkában/sétálás közben/ stb..) azon, hogy mi lesz a blogod következő fejezeteiben? 
7. Meddig tart megírni egy részt? - 
8. Kedvenc író? -
9. Rihanna vagy Miley Cyrus? - 
10. Neked is nehéz kitalálni 11 random kérdést? 
11. Olvasod a blogom? -

Akiknek küldöm:

http://asemmikozepen.blogspot.hu/
http://donot-let-me-go.blogspot.hu/

2/34.Fejezet 

Az előző bejegyzést/FONTOS/ mindenki olvassa el!![kukkancsatok a jobb oldalra és klikkeljetek a videómra:)]



Mosollyal az arcomon ébredtem és ahogyan eszembe jutottak az előző este történtek egyből felemeltem a kezem és a gyönyörű gyűrűt kezdtem el kémlelni. Fehér arany közepén egy csodásan ragyogó gyémánttal. Még én sem tudtam volna tökéletesebbet választani,úgy érzem az életem eddig is boldog volt de most már maga a mennyország. Persze nem minden felhőtlen és boldog de amíg apa jól van addig nem szabad a rosszra gondolni. Ahogyan Zayn mozgolódik és szuszog mellettem úgy a baba is mozgolódik. Lehetséges,hogy már most összhangban vannak,hogy már most elválaszthatatlanok? Végig simítok a ficánkoló gyermekemen és halkan osonok a folyosón nehogy fel keltsek akárkit is. Lent viszont döbbenetemre az óra már délt is ütött és egy kis cetli vár a pulton.

Elmentünk,turbékoljatok nyugodtan. Este viszont lesz egy interjú ahova te is hivatalos vagy! 6 kor legyetek ott.

Megnézem a címet és magamban rögzítem. Zabkását kívánok áfonyával de a gyümölcsöt sehol sem találom. Lehetséges,hogy nincs itthon? Az lehetetlen,mert én azt akarok enni! Zayn jön le a konyhába és egyből le is támadom.
-Nincs áfonya?-kérdezem kétségbeesetten.
-Meglehet,Niall tegnap este azt evett lehet,hogy elfogyott-szavait alig értem,még korán van neki ahhoz,hogy szájával artikuláljon.
-De én áfonyát akarok enni-kezdek kiborulni. Mindig van itthon áfonya csak akkor nincs amikor ÉN azt kívánok enni.
-Egyél mást-rántja meg a vállát és kávét tölt magával. Most komolyan ennyire nem érdekli a bajom? Lehet,hogy én sem érdeklem? Könnyeim elkezdenek hullani és hüppögve ülök le a bárszékre. Mi van velem?Persze hisz terhes vagyok.Képzeletben fejbe vágom magam,hogy ez a "semmi miatt is sírok" állapot is a vele járója-Hope-Zayn ide siet hozzám és hirtelen már éber. Magához ölel és puszit nyom a homlokomra-Ha akarod akkor elmehetünk venni-megtörlöm a szemem felnézek rá és aprót bólintok- Mielőtt segítene fel állni puszit nyom a homlokomra és mosolyogva nyugtázza magában,hogy terhes vagyok.

*Harry*
Idegesen rohangálok bal oldalamon Louival a supermarket-ben és lufikat keresek. Már minden megvan ami kell a baba váró és eljegyzési bulihoz csak azok a nyamvatt lufik nincsenek.
-Elnézést-szólítok le idegesen egy dolgozót-Hol a fenében vannak itt a lufik?-sürgetem. A férfi mintha hülye lennék úgy néz rám,fel emeli jobb kezét és mellém mutat. Bal oldalamon ott van egy halom lufi. Most tényleg hülyének érzem magam-Köszönöm-motyogom az orrom alatt és megütöm Louit amiért hangosan kinevet.
-Nyugi van-még hangosabban nevet amikor kiejtem a sok aprót a kezemből.
-Ez nem az én napom. Ne nevess inkább segíts!-szólok rá és ő még mindig vihogva hajol le,hogy felszedje a zsetonokat.

-Végre,hol a fenében voltatok?-kérdezi Liam és kikapja kezemből a sok díszitő anyagot.
-Ne akard tudni-kuncog Loui és elvonul,hogy felfujja az átkozott lufikat. Én is a kezembe veszek egyet és levegőt juttatok bele amikor szét durran.
-Utálom a lufikat-kiáltom és inkább a kajával kezdek el foglalatoskodni.
-Mikorra is jönnek?-kérdezi Niall.
-A vendégek 5-re Hope és Zayn 6-ra-mondom és folytatom a feladatom.

*Hope*
-Zayn-gügyögöm és megint könnyek marják a szemem de most vissza pislogom-Nézd milyen aranyos-azzal felemel a rugdalózót aminek maci füle és farka van.
-Te jó ég-Zayn minden eddigi dolgot ami a kezében volt eldob és ide rohan hozzám.Kikapja a kezembél és úgy nézegeti-Ezt muszáj megvennünk-szeme csillog amikor a kosárba dobja.
-Nézd itt még van egy csomó-kezét megragadom és együtt kezdjük el nézegetni a cukibbnál-cukibb baba ruhákat.
-Ha kisfiúnk lesz biztos swag-nek fogom öltöztetni ha meg kislányunk akkor meg hercegnőnek-hangja tele van csodálattal.
-Nekem nincs is bele szólásom?-sóhajtom.
-Dehogy nem. Te mit szeretnél kincsem?-ölel magához.
-Ugyan ezt-kuncogom és szüzies csókot váltunk.
-Ti vagytok az álmom-hasamat simogatja miközben ezeket mondja.
-Képzeld mindig amikor hozzá érsz rúg egyet-mesélem neki-Már most imád-nem mond semmit de tudom,hogy nagyon jól esik neki.

-Mi az,hogy nincs áfonya?-kérdezem idegesen.
-Sajnálom hölgyem de elfogyott-a férfi mintha félne tőlem.
-Akkor én mégis mi a fenét egyek a zabkásámhoz?-hangom egyre magasabb,Zayn nem szól semmit csak jót mulat. Látszik a férfin,hogy fogalma sincs mit tegyen. Idegesen nézek körbe hátha mégis van áfonya de nincs-Mangó-kiáltom amint tekintetem megakad rajta.
-Szeretnél mangót kincsem?-kérdezi Zayn.
-Igen-mosolygok és az eladó felé fordulok-3 mangót szeretnék-a férfi újra furcsán néz rám,szerintem azt hiszi hülye vagyok. Kicsit arrébb állok,hogy Zayn fizethessen de még hallom ahogyan kedvesen azt mondja az eladónak "nézze el neki,terhes".
-Mindenki azt hiszi őrült vagy-nevet Zayn-Szegény férfi már majdnem sírt.
-Hát nem lennék a helyedben-szomorkásan nézek rá.
-Pedig én senkinek nem adnám át a helyem-újra megcsókol.

***

-Mi ez a hely?-kérdezem amikor ki szállunk a kocsiból-Ti ilyen helyeken szoktatok interjút adni?-fordulok Zayn felé.
-Nem igazán-ujjainkat összekulcsolja és úgy megyünk az ajtóig.Amikor belépünk az épületben néma csend uralkodik sehol egy kamera vagy stábtag.
-Zayn nekem ez nem tetszik-suttogom.
-Nekem sem kincsem-ért egyet velem. Lassan és talán kicsit félve lépdelünk egyre hátrébb.Egy csukott ajtón fehér papírin az áll,hogy 'interjú'. Még egyszer utoljára egymásra nézünk,majd benyitunk a helyiségbe ahol először csend uralkodik majd hangos 'meglepetés' hangzik fel. Ijedten bár de mosolyogva kapok a szívemhez,szemem végig futtatom a szobában. Mindenhol lufik és lámpások. Két szalag is lóg a falon 'baba váró' és 'eljegyzési buli' feliratokkal. Mindenki körénk gyűlik és gratulálnak.
-Te tudtál erről?-mosolygok Zaynre.
-Nem-feleli de neki sem lehet levakarni mosolyát.
-Meglepetés kicsim-apa ölel magához.
-Ezt ti csináltátok?-nézek először rá majd a másik három jó madárra. Csak szégyenlősen bólintanak.
-Köszönjük-mondjuk egyszerre Zaynnel. Mindenki helyet foglal a hatalmas asztalnál Zayn és én ülünk középen.
Mindenki hangosan beszélget én mégsem tudok figyelni. Lehetne ennél szeretőbb családom? Lehetne ennél tökéletesebb az életem? Persze nem akadályok nélkül jutottam el idáig de megérte. Ha arra gondolok,hogy most mennyire boldog vagyok megtenném újra és újra. Mindenem meg van,szerető férjem,családom és babát várok. Egy tökéletes kisgyereket fogok világra hozni attól az embertől akit a legjobban szeretek. Most még apa is jól van,mintha ez a sok boldogság meggyógyítaná. Titkon merem remélni,hogy felépül és túléli, Hogy velünk fog élni még sokáig,hogy nem kell lemondanom róla. Nem szeretném őt is elveszteni mint anyát és azt sem szeretném,hogy a kisbabám ne ismerje az embereket akik miatt vagyok én: én.
-Minden rendben kincsem?-Zayn aggódva néz rám és csak akkor veszem észre,hogy könnyezem amikor hüvelykujjával letörli a sós cseppeket.
-Igen csak annyira boldog vagyok-szipogom és arcom puha tenyerébe hajtom.Másik kezével fejemet a mellkasára hajtja és államnál fogva felszegi,hogy rá nézzek.
-Én is,még soha nem voltam ennél boldogabb. Úgy érzem a mennyekben járok,mert ami most történik velem az már szinte mese szerű-mondandójától még jobban meghatódom és újra könnyekben török ki.Lehajol és hosszan megcsókol.
-Szeretlek-egyszerre szökik ki szánkon e gyönyörű szócska.

FONTOS
Szóval ugye mind tudjátok,hogy a blog nemsokára véget ér. Biztos szeretnétek,majd,hogy legyen harmadik évad is de nem hiszem,hogy erre van esély. Ezért azt találtam ki,hogy apró történeteket fogok írni-pár fejezeteseket-amiket ide fogok kirakni. Sőt még abban is benne lennék,hogy ha esetleg van olyan akinek van egy jó történet a fejében de nem tudja rendesen leírni vagy valami akkor össze dolgozhatnánk. Ti hozzátok a történetet amit én megírok. Mit szóltok? Ha valakinek van kedve az írjon nekem:  vandabordas@gmail.com

2/33.Fejezet

Csak annyit még a rész előtt,hogy jövőhéten biztos nem lesz új,mert edzőtáborban leszek!


Zayn mosolygós arcával találtam szemben magam amikor kinyitottam szemeimet.
-Jó reggelt-suttogta és puszit nyomott számra,majd elém rakott egy tál gőzölgő reggelit.
-Köszönöm de nem kellett volna-mosolyogtam és még egy csókot nyomtam ajkaira-Egyél te is-mutattam a tálra.
-Neked csináltam-rázta a fejét.
-Tudom terhes vagyok de csak egy babát várok és nem egy egész elefánt csordát-mosolyogtam és megint a reggelire mutattam.Zayn nevetve vette kezébe a felé nyújtott palacsintát.
-Ma elviszlek vacsorázni-mondta két falat között.
-Miért mi van ma?-értetlenkedtem.
-Semmi csak gondoltam még meg sem ünnepeltük a babát meg amúgy is szeretek villogni a gyönyörű barátnőmmel és mostantól a kisbabámmal is-egy pillanatra megsimította a hasam,majd megint enni kezdett.
-Jut eszembe-török ülésbe vágtam magam és teljes testtel Zayn felé fordultam-Mi lesz a sajtóval?
-Mi lenne? Majd ha már kellő kép nagy lesz a pocid úgy is rájönnek-rántotta meg a vállát.
-Végülis....-mosolyogtam-Amúgy hová megyünk este,mit vegyek fel?
-Amit csak akarsz,így is-úgy is csini leszel-egy megawattos mosolyt villantott rám.

***

Csak álltam a tükör előtt fehérneműben és a testemet kémleltem. A melleim megdagadtak de úgy,hogy alig tudtam magam bele gyömöszölni a melltartómba,ráadásul érzékeny is de nagyon. A hasam egyre jobban kidomborodik,már kezd olyan formája lenni mint egy igazi terhes nőnek. Vajon milyen leszek a 9.hónapban?
-Mit csinálsz kincsem?-suttogta Zayn és közben átkarolta a derekam,kissé megrezzentem váratlan látogatásától.
-Mi van ha nagyon kövér leszek?-kérdeztem és közben a tükörből néztem ahogyan két tenyerét a hasamra rakja. Hatalmas kezei szinte belepték az egyre domborodó felületet.
-Ne beszélj hülyeségeket!Nézd milyen gyönyörű vagy,annyira jól áll-a végén már csak suttogott. Megfordultam karjaiban és kezem a nyakába fűztem-Nálad szebbet még soha nem láttam,kérlek ne kételkedj magadban-ajkaimat az övére tapasztottam.
-Annyira szeretlek Zayn Malik-csillogó szemeibe néztem amik kicsit fátyolosak lettek.
-Én is téged,én is téged-suttogta és egy gyors szűzies csókot lehelt ajkaimra majd magamra hagyott had készüljek.

-Azt a...-Zayn szava elakadt és mind az öt fiú csillogó szemekkel nézte ahogyan lesétálok a lépcsőn.Komolyan mint a mesékben.
-Úgy csináltok mintha nem láttatok volna már kiöltözve-ráztam a fejem és hangosan nevettem arckifejezésükön.
-Gyönyörű vagy kislányom-suttogta apa és arcán könnycseppek csillogtak.
-Apa csak vacsizni megyünk-nem értettem miért hatja meg ennyire a dolog.
-Tudom,tudom-sóhajtott és el állt Zayn elől.
-Gyönyörű vagy Hope-mosolygott és kezét nyújtotta.
-Te is jól nézel ki-végig simítottam puha szmokingján és belé karoltam.

-Ez valami isteni volt-dőltem hátra a székben-Köszönöm,hogy elhoztál-mosolyogtam Zaynre aki kicsit furcsán reagált a dolgokra. Egész este figyelte minden reakciómat és mozdulatomat,nagyon vicces elég rossz detektív lenne.
-Ugyan már-legyintett-A szeretett nőnek bármit-mosolygott.
-Szóval én egy szeretett nő vagyok?-kezembe vettem a pezsgős poharat és lassan kortyoltam az alkohol mentes italt miközben sexyn néztem rá.
-Főleg amikor így kacérkodsz-nevetett.
-Én kacérkodnék?-nyelvemmel lassan végig nyaltam a számat majd csettintettem vele.
-Hope ha így fojtatod-halkan zihált és én egy önelégült mosolyt villantottam. Hirtelen viszont halk hegedű dallam csapta meg a fülemet. Fejem körbe forgattam,hogy láthassam honnan jön ez a mesés szólam és meg pillantottam a közeledő hangszereseket. Két nőt és egy férfit,gyönyörű dalt játszottak,Zaynre néztem hátha ő tudja a választ de nem ült a helyén. Előttem térdelt egy dobozkával a kezében,a zene halkabb lett és Zayn megragadta a kezemet.-Hope,már régen terveztem,hogy megkérem a kezed,mert szeretlek mindennél jobban de eddig nem tettem. Azt gondoltam,hogy neked még idő kell de most,hogy kisbabánk lesz..azt szeretném,hogy majd azt lássa a szüleik mindennél jobban szeretik egymást. Azt szeretném,hogy örökre együtt legyünk és még tovább,mert szerelmes vagyok beléd. Annyira mint még soha senkibe,te vagy a napom és a holdam te vagy a mindenem. Leszel a feleségem?-kezeim remegtek és könnyeim patakokban folytak. Minden érzelem felgyülemlett bennem és robbant,zokogni kezdtem és csak bólogatni tudtam. Zayn megértette és könnyes szemekkel húzta fel a gyűrűt ujjamra. Még mindig térdelt amikor lehajoltam,hogy szorosan magamhoz öleljem. Könnyeink összemosódtak ahogyan csókoltuk egymást.
-Istenem annyira szeretlek-ennyit tudtam csak kinyögni és végre észleltem mi folyik körülöttünk. A hegedűsök még mindig csodás darabot játszottak és a vendégek és dolgozó kicsattantó mosollyal tapsoltak és örültek. Velünk együtt örültek,Zayn kezét a hasamra simította és csillogó szemeit rám meresztette.
-Szeretlek-suttogta és újra megcsókolt.

***

-Zayn-ziháltam amikor elváltunk egymástól.Az ajtónak nyomott így az be is csukódott,kulcsra zárta szobája ajtaját,majd a karjaiba kapott és úgy cipelt az ágyig. Csókolt és csak csókolt,keze bebarangolta a testem és meg állt a ruhám aljánál. Gyorsan tűrte fel az anyagot és közben száját a nyakamra tapasztotta,hangos nyögés szakadt fel a tüdőmből ahogyan egyszerre izgatott és szívta a nyakam. Hajába túrtam és úgy tartottam,markoltam. Ruhám cipzárját egy gyors mozdulattal lehúzta de az ujjaival való munkát nem hagyta abba, a ruha gyorsan lekerült rólam ahogyan róla is. Viszont hirtelen abba hagyott mindent és aggódva nézett rám.-Mi-mi a baj?-dadogtam és ziháltam a vágytól.
-Hope nem akarom,hogy baj legyen.Tudod..-kezem az arcára simítottam és közel húztam,hogy megcsókoljam.
-Nem lesz semmi baja,tudom,hogy vigyázni fogsz ránk-suttogtam ajkaiba. Hátam elvált a matractól amikor belém hatolt,hatalmasat nyögtem. Várt pár pillanatot és lassan,igazán lassan kezdett el mozogni. Közben ujjait közénk vezette,hogy dupla élvezetben részesítsen. Fájdalmasan nyögtem fel amikor fájó melleimet megszorította.
-Érzékeny-suttogtam félő arcát látva. Remegve fújta ki a levegőt majd igazán óvatosan vette kezeimbe fájó melleimet. Szájába vette és szopogatta,nyelvét pörgette mire bimbóim megkeményedtek.Nem fájt sőt,szemeimet össze szorítottam a gyönyörtől és kezét kerestem,hogy ujjainkat összekulcsolhassam. Hüvelyem össze szorítottam amint egy erősebbet lökött. Hangosan felnyögött és megállt,homlokát az enyémnek döntötte és hangosan zihált.
-Hope,kérlek csináld újra-suttogta és lassan megint mozogni kezdett. Teljesítettem kérését és ő megint hangosan nyögött. Csodáltam ahogyan arca eltorzul a gyönyörtől,majd hangosan nyög és hátra veti fejét. Kezdett gyorsulni és én még párszor megismételtem a mozdulatot. A mennyekben éreztem magam és azt hittem ennél már nem lehet jobb de akkor eltalált bennem egy olyan pontot amitől hátam ívbe feszült és elemelkedett a matractól. Hangosan sikítottam a nevét és utoljára megfeszítve magam húztam magam után őt is a gyönyör világába.
-Szeretlek,szeretlek-ziháltam és próbáltam vissza nyerni az eszméletemet. Zayn most nem feküdt rám-gondolom a baba miatt-hanem mellkasára vont és hajamat simogatta.
-Szeretlek-hatalmasat sóhajtott és éreztem,hogy mosolyog. Abban a pillanatban én voltam a világ legboldogabb embere.

2/32.Fejezet

Közeledünk!Sajnos egyre közelebb van az,hogy a blog végleg véget ér.De,még én sem tudom hogyan..remélem azért annak aki még olvas azért tetszeni fog. A napokban egy nagyon fontos posztot fogok kitenni. Kérlek figyeljétek majd és reagáljatok!
Ui.: Elkezdtem frissíteni az első évad elejét a prológus és az első fejezet már kész is(:D)


-Ne menj-duruzsoltam álmosan Zayn mellkasába.
-Mennem kell kincsem,nagyon sok dolgom van ma. Estére itthon vagyok vigyázz magatokra-szájon csókolta majd a hasamra adott puszit és kiment a szobából. A baba aprót rúgott,mikor apja puszit adott neki. Ezt mosolyogva nyugtáztam és szinte pillanatok alatt vissza aludtam.

*Zayn*
-Jó reggelt-köszöntem amint beléptem az üzletbe.
-Üdvözlöm-egy negyvenes éveiben járó mosolygós asszony lépett elém.Látszott rajta,hogy érti a dolgát-Miben segíthetek?
-Eljegyzési gyűrűt szeretnék vásárolni.csaptam össze két tenyerem.
-Kérem jöjjön utánam-követtem a hölgyet az üzlet sarkába.Egy kis székre mutatott a pult előtt amin helyet is foglaltam-Van elképzelése?-feltette szemüvegét.
-Különösebben nincs.Valami olyat szeretnék amiből tudja majd,hogy mennyire szeretem-basszus ki kellett volna derítenem,hogy Hope-nak milyen gyűrűk tetszenek. A nő kedvesen elmosolyodott és az üveges szekrényből előszedett két doboz gyűrűt. Egyik gyönyörűbb volt mint a másik. Hogy fogom tudni melyik jó? Felhívjak valakit,hogy jöjjön ide? Enyhe kifejezés ha azt mondom be pánikoltam. A hölgy mintha jót mulatna arc kifejezésemen,de megesik a szíve.
-Nyugodjon meg,biztos tetszeni fog a barátnőjének-és elhittem neki. Elkezdte nekem mutogatni őket,azt mondta akkor szóljak ha valamelyik megfogott. Hogy ha ránézek egyből ő jut az eszembe. De semmi, csak néztük és néztük őket de egyik sem volt az igazi. Már épp megakartam köszönni és elmenni amikor a raktárból kihozott egy új darabot. Egyből megfogott,tudtam ez az ami tetszeni fog neki,ez az igazi. A nő kicsit gondolkozott,mert elvileg csak két hét múlva szabadna elkezdenie árusítani de engedett. Azt mondta most az egyszer. Sok szerencsét és boldogságot kívánt miután kifizettem. Ezzel megvagyunk,még egy szép dobozt is vettem mellé. Már csak helyet kell találnom és lefoglalnom. Isten segíts!

-Jó napot-köszöntem a telefonba.
-Jó napot kívánok ön a Maze-t hívta,miben segíthetek?-nő hang szólt a vonal másik végéről.
-Zayn Malik névre szeretnék egy két fős asztalt lefoglalni ha lehet két nap múlvára-daráltam le a már-már betanult szövegem.
-Rendben. Legkorábban este 8-kor van szabad helyünk-jegyzeteltem,az pont meg felel.
-Az tökéletes lenne.
-Akkor szerda este 8 óra,két fős asztal Zayn Malik névre-ismételte ezzel jelezve mindent feljegyzett.
-Igen és még lenne valami. Leánykérésre készülök nem tudom lehetséges-e zenei kíséret?-remélem lesz valami kis halk hegedű vagy zongora. Azt szeretném,hogy minél tökéletesebb legyen. Régen terveztem már,hogy megkérem Hope kezét de most,hogy terhes szeretném még a baba előtt megtenni. Meg persze Harry miatt is akitől még el sem kértem a lánya kezét. Bravo Zayn itt szervezkedsz de még meg se kérted az apát..
-Persze elintézhető. Hegedű lenne és amikor ön jelezne kezdődne is.
-Szuper,köszönöm szépen.
-Mi köszönjük,hogy minket választott. A viszont hallásra.
-Viszhall-elköszöntem és letettem a telefont.
Hely pipa! Most roham haza és megkérni Harrytől Hope kezét,utána peddig valami normális smokingot venni. Alig csináltam valamit és máris 4 óra van már.

-Szia Harry,beszélhetnénk?-suttogtam,mert nem akartam,hogy Hope meghalljon,mert akkor biztos nem megyek ma már sehova.
-Persze-Harry mosolygott és elindult a szobájába-Na mondjad.
-Szóval én..én szeretném megkérni Hope kezét-arca felderült és egy pillanatra úgy ragyogott mintha semmi baja nem lenne.
-O haver,persze,persze-szinte ugrált örömében. Kezét nyújtotta és amikor elfogadtam erősen magához szorított. Viszonoztam.-Tudod nagyon örülök ennek,te vagy a legmegfelelőbb személy-szeme könnyes volt mikor rám nézett-Zayn kérlek-suttogta-Ha már nem leszek vigyázz rá helyettem is.Benned feltétel nélkül megbízik és én is-könnyek mardosták a szememet. Utálom,hogy Harry meg fog halni,néha azt kivánom bárcsak én lennék a helyében.
-Persze-suttogtam és most én öleltem magamhoz-Szeretünk Harry,piszkosul fogsz hiányozni te barom-mind ketten sírva de elnevettük magunkat.

*Louis*
-Loui-ordibált Harry. Amilyen gyorsan csak lehet rohantam. Add Isten,hogy ne legyen semmi baja! Mióta tudom,hogy haldoklik minden másodpercben rettegek attól,hogy elmegy.
-Harry jól vagy?-lihegve nyitottam be a szobájába ahol bent ült Liam és Niall is. Ennyire rossz a helyzet?-Úristen Harry nagyon rosszul vagy?-suttogtam és közben kivert a víz.
-Semmi bajom idióta,ülj le-mutatott az ágyra.
-Mi?-most mi van? Semmi baja? Hála,köszönöm Istenem!
-Szóval most megosztok veletek egy hatalmas titkot-suttogta-De ha bármelyikőtök kikotyogja kiherélem-fenyegetett mutató ujjával-Zayn meg fogja kérni szerdán Hope kezét-úgy mosolygott,mint a tejbe tök.
-Mi a fasz?-hupsz ez kicsúszott.
-De király-mondta Niall és a szobában körbe nézve mindenki mosolygott. Tudtuk,hogy el fog jönni ez a pillanat és én örültem neki, Imádom Hope-ot és Zayn szerintem jól bánik vele. Persze néha vitáznak de akkor nagyon de ennyi. Ráadásuk babát várnak. Mesés ez az egész.
-Mint egy mesében-áradoztam mire mindenki hülyén nézett rám de csak megrántottam a vállam.
-Na és mit tervelsz Harry?-kérdezte Liam. Hogy ez az ember ennyire ismer mindenkit. Hihetetlen! Ez mesebelibb dolog.
-Se Zaynnek se Hope-nak ne mondjátok de csinálnunk kéne egy eljegyzési bulit-olyan izgatott volt mint egy kisfiú. Jó őt így látni,talán ez majd segít,hogy jobban legyen. Azt mondják,hogy a rákos betegeknél nagyobb az esély,hogy meg gyógyuljanak ha boldogan élnek és nem törődnek a betegséggel. És most több jó hír is van, Hope babát vár,Zayn meg akarja kérni a kezét. Add Istenem,hogy Harry meggyógyuljon! Már csak ez maradt, a folytonos imádkozás.
-Szuper-pattant fel Liam.
-Mikor?-kérdezte Niall.
-Hol?-tettem hozzá kuncogva.
-Talán a hétvégén és itthon nálunk. Nagyon nem kéne meghívni senkit,mármint persze a csajokat.
-Mi lesz a Malik family-val és Perrievel?-kérdeztem.
-Jó kérdés-töprengett Harry.
-Szerintem Perrie okés,valamelyik nap beszéltünk és egyáltalán nem haragyszik,sőt ugyan úgy szereti Hope-ot. Itt már nagyobb gond van Zayn anyjával-közölte Niall és igaza is volt.
-Okés akkor Liam remélem rád bízhatom a megszervezést Niall rád a meghívókat,te-itt rám mutatott-pedig el jössz velem Zayn anyához-osztotta ki Harry a feladatokat.
-Rendben-mondtuk egyszerre-De holnap kezdjük-tettem hozzá-mindenki egyetértően bólintott.
-De tényleg titok-nézett komolyan Harry.
-Mit akarsz,hogy vérszerződést kössünk?-viccelődtem de Harry arca láttán meg is bántam-Én csak vicceltem-néztem ijedten.
-Liam,hozd a tűt-mondta Harry. Mi ezek hárman tűrik? Hülyék ezek? Bár miért ne,tök buli.
Miután végeztünk a vérszerződéssel ami csak egy csapda volt. Meg szurkáltam az ujjam amiből csak úgy folyt a vér amikor közölték,hogy hülye vagyok és nem csinálunk ilyen hülyeséget.

*Hope*
-Hol voltál édesem?-néztem boci szemekkel Zaynre.
-Hoztam neked virágot-csókot nyomott ajkaimra és odaadta a gyönyörű rózsa csokrot.
-Ez gyönyörű-suttogtam-Miért kaptam?-mosolyogtam és vázát kerestem.
-Mert szeretlek-mosolygott,az ölébe ültem és hosszan megcsókoltam.
-Én is szeretlek-elmosolyodtam mikor kezét a hasamra simította és puszit nyomott rá.
-Mit vacsizunk ma?-kérdezte.
-Nem tudom,ma egész nap nem találkoztam senkivel-rántottam meg a vállam.
-Mit kíván az anyuka?-csillogó szemekkel nézett rám.
-Kínait-nevettem amikor a hasamba suttogott és azt kérdezte :"Már most szereted a kínait?"
-Fiúk,aki akar kínait az most jöjjön,mert rendelünk-kiabált Zayn és egyszerre 4 robogtak le az emeletről. Szinte fel lökték egymást amikor rájöttek,hogy egyszerre nem férnek át az ajtón.
-Látod kicsim ezzel az 5 idiótával kell majd együtt élnünk-simogattam a pocim.
-Hé-félredöntött fejjel szólalt fel egyszerre az összes,min megint csak nevettem.