2012. augusztus 29., szerda

21.Fejezet


Sziasztoook:)Lassan elérjük az 5000 megtekintést amit nagyon köszönök. A 10 rendszeres olvasómnak is köszönöm:)) Ma van Liam szülinapja szóval: Boldog Szülinapooot Liam!:)
Nem is húzom tovább az udőt jó olvasást:)



http://www.youtube.com/watch?v=7maJOI3QMu0 --->ezt feltétlen kapcsold be!(ha leáll,indítsd újra)

*Harry szemszög*
Amanda elhagyott egy félreértés miatt. Azt sem tudom mit csináljak,nem bírnám elviselni ha életem legfontosabb emberét elveszíteném. Nem,nem bírom ki elkell mennem innen. Kirohantam a házból és csak futottam. Hogy hova? Azt nem tudom csak ki a világból, el a gondok elől. Tudom nem szabad menekülni, de ilyenkor nem tud mást csinálni az ember. Mikor már nem kaptam levegőt megálltam a Temze partján és szó szerint összeestem. Testem feladta a szolgálatot, már csak annyira maradt energiám,hogy ordítsak egy hatalmasat. Nem vooltam senki csak egy elesett ember. Csak feküdtem és zokogtam, Amanda az egyetlen ember aki miatt még nem készültem ki. Ő az aki fényt hoz az életembe,erre tessék elveszítem,mert hülye voltam. De ezt nem hagyom annyiban, felkeresem a csajt és bebízonyítom,hogy nem én vagyok a gyereke apja. Miket beszélek? Azt sem tudom hol keressem,nem baj bármit kell is csinálnom,hogy visszakapjam Amandát megteszem.

(Zene kikapcs)

Még vagy egy órát ültem a Temze partján amikor észbekaptam. Elindultam haza,hogy megkeressem azt a csajt. Otthon tárcsáztam a számét ls megbeszéltünk egy találkát.

*Pár órával ezelött/ Amanda szemszög*
(Itt megint kapcsold be a zenét)
Amikor az a csaj azt mondta,hogy Harrytől van gyereke, legszivesebben jól felpofoztam volna. De mégis a legelső kérdésem az volt,hogy: Miért? Miért és mikor tette ezt velem Harry? Vajon már házasok voltunk? Megkéne várnom de nem megy,egyszerűen képtelen vagyok itt maradni a házba. Nem tudok rá várni és közben arra gondolni,hogy megcsalt és ráadásul gyereket is csinált. Felrohantam a szobába összepakoltam pár holmit és lesiettem. Nem akartam szó nélkül elmenni ezért hagytam neki egy levelet:

"Harry! Sajnálom de amikor csörgött a telefonod felvettem. Egy nő hívott és azt mondta,hogy gyereket vár tőled. Nem tudom mi igaz ebből, de nekem most egy kis idő kell. Ne keress és ne feledd.....még szeretlek.          Amanda"

Miután megírtam a levelet szépen elhelyeztem az asztalon és kisétáltam a házból. Nem tudtam hova megyek csak mentem minnél meszebb.
Itt bolyongok a nagyvilágban egyes-egyedül. Azt sem tudom,hogy Harry valóban felcsinálta-e azt a lányt. Ez nehéz,de remélem mególdódik.

(Itt kapcsold ki a zenét)

2óra elteltével sem tudtam hova mehetnék. Utazzak haza apáékhoz? Na azt biztos nem, úgyis csak az lenne,hogy anya egész nap azt mondogatná,hogy "én megmondtam". De akkor hova a fenébe menjek? Én hülye még pénzt is alig hoztam magammal. Max egy éjszakára tudnék megsszálni valahol,de az úgy hülyeség. A fiúkhoz meg mégse mehetek...bár Niall talán befogad egy-két napra.
Én: Szia Niall, Amanda vagyok.
Niall: Szia Hugi,miért hívtál?
Én: Lehetne egy hatalmas kérésem?
Niall: Neked bármi. De mégis mi lenne az?
Én: Beköltözhetnék hozzád egy kis időre?.-nagyon féltem,hogy elútasít.-
Niall: Amanda ez csak természetes,de mégis mi történt?.-hangja mostmár aggodalommal teli volt.
Én: Nem lenne baj,ha nálad mesélném el?
Niall: Persze igaz. Hol is vagy pontosan?
Én: A parkban valahol.
Niall: Gyere a legnagyobb szökőkúthoz. 30 perc és ott vagyok érted.
Én: Köszönöm Niall. Szeretlek.
Niall: Semmiség, én is szeretlek. Szia
Én: Szia-Annyira szeretem Niallt. Mindig foglalkozik és vigyáz rám. Ő az én nem létező bátyjám.


*Harry szemszög*
Hetek óta próbálom elérni Amandát de mind hiába. Nem veszi fel a telefonját,nagyon félek,hogy valami hülyeséget csinál magával.Beszéltem tegnap a csajjal és kértünk egy egy apasági tesztet. Ma 4-re kell az eredményekért bemenni a korházba.

(Itt megint kapcsoljátok be a zenét)
*Amanda szemszög*
Nagyon hiányzik Harry. Nem bírom már nélküle, de nem keres. Mármint hívni hív,de mégis úgy érzem,hogy nem érdeklem. Nem is tudom miért élek, eddig az életem tele volt hibákkal. Nem akarok élni, fáj ezt kijelenteni, de így van. Nem tudom még hogyan de véget vetek az életemnek. 23 évesen nagyon sok rossz dolgot kell átélned ahoz,hogy a halált válaszd. Sajnos én elmondhatom magamról,hogy sok rosszat éltem át. De mit csináljak? Nem ihatom halálig magam hisz az szinte lehetetlen. Az ereimet nem akarom felvágni, mert az lassú és fájdalmas. Remélem Niall tart itthon magánál valami fájdalom csillapítót. Begyógyszerezem magam, hisz az nem fáj csak zsibbaszt.
Lassan már a fél dobozzal bevettem amikor elsötétült minden.

*Niall szemszög*
A fiúkkal voltam főpróbán,de szerencsére hamar végeztünk.
Én: Amanda hazjöttem.
Nem kaptam választ,gondoltam a nappaliban van és alszik. De Amanda nem volt ott. Felmentem a szobájába,de ott sem találtam. Kezdtem nagyon aggódni,mivan ha történt vele valami? Nem tudnám elviselni se én,se Harry. A ház összes szobáját átnéztem már csak a fürdő volt hátra. De miért lenne ott? Vizcsopogást nem hallok,de azért benézek.
Mikor kinyitottam az ajtót Amandát pillantottam meg a földön kezében egy doboz nyugtatóval. Odarohantam és elkezdtem keltegetni. Mind hiába, Amanda elájult,hisz alig lélegzett,a fél dobozt bevette. A lehető leggyorsabban felkaptam,levittem a kocsihoz és a korházba siettem. Az orvosok elvitték valahova én meg a könnyeimmel küszködve leültem a váróban.

(Zene kikapcs)

*Harry szemszög*
Lassan elindultam a korházba az eredményekért. Mikor beértem Rebeca már ott volt és mosolygott mint a tejbetök. Reméltem,hogy nem azért mert én vagyok az apa,hogy ezt kiderítsem odamentem hozzá és megkérdeztem. Azt mondta,hogy 100%,hogy én vagyok az apa,de a hangjában mégis volt valami ami arra készetett,hogy megnézzem a leleteket. Elösször nem akarta odaadni de a végén belement. A lehető legnagyobb kő esett le a szívemről amikor azt olvastam,hogy "negatív". Fogtam a papírt és köszönés nélkül otthagytam. Mikor mentem át a várón egy ismerős arcot láttam. Niall volt az és nagyon feszült volt. Muszáj volt odamennem hozzá.
Én: Niall mi történt?-egy könycsepp gördült le az aggodalomtól sápadt arcán.-
Niall: Sajnálom Harry, nagyon sajnálom.-a könycseppek még szaporábban törtek elő szeméből.-
Én: Niall mondd már mi van.
Niall: Amandát begyógyszerezve találtam otthon.
Én: Amanda....Hol van?.-mostmár nekem is egyre szaporábban potyogtak könnyeim.-
Niall: Gyomor mosásra vitték. Harry én nagyon sajnálom.-
Én: Ugye nem lessz baja?.-itt mát alig jött ki hang a torkomon.-
Niall: Reménykedjünk benne.-átkarolt és együtt sírtunk. Lehet,hogy férfi vagyok de ezt nem lehet kibírni sírás nélkül. Tudod,hogy a feleséged halál közelben van. Ilyenkor nagyon nehéz uralkodni az érzéseinken. Órákon át vártunk és csak vártunk. Amikor megláttunk egy fehér ruhás orvost egyből odarohantunk hozzá.
Én: Jó napot. Mr. Styles vagyok.
Dr.: Nos Mrs.Styles-nak át kelett mosni a gyomrát,szerencsére nem történt semmi károsodás. Amint felébredt már mehet is haza.
Én: Köszönjük Doktor úr.
Niallel gyorsan besiettünk Amandához aki az ágyán feküdt és aludt. Tiszta sápadt volt, erről az jutott eszembe amikor balesetet szenvedett. Nem bírnám ki nélküle. A visszaemlékezésemet Niall szakította félbe.
Niall: Harry én most megyek. Majd hívj,hogy mi van.-majd megölelt.-
Én: Persze majd hívlak és köszönöm.-nem mondott semmit csak bólintott és elment.-
Ott ültem Amanda melett és néztem gyönyörű arcát. Megfogtam azt a pár tincset ami az arcába lógott és a füle mögé türtem. Így csodáltam egészen addig amíg el nem kezdett pislogni. Mikor kinyitotta a szemét csak annyit mondott,hogy "Sajnálom". Nem mondtam semmit csak megpusziltam, közben egy könycsepp gördült le az arcomon.

*Amanda szemszög*
Mikor kinyitottam a szemem Harry gyönyörű zöld szemeit pillantottam meg. Csak annyit tudtam kinyögni,hogy sajnálom. Ekkor megpuszilt és egy könycsepp folyt le a tökéletes arcán. Ebben a pillanatban jöttem rá,hogy mekkora hülye voltam. Hisz lehet,hogy sok rosszat kaptam az élettől de ezzel együtt a legjobbat is. Már csak arra voltam kiváncsi,hogy mivan a gyerekkel.
Én: Harry...most akkor apa vagy?
Harry: Nem. A csaj csak híres akart lenni. Nézd.-majd egy papírt adott oda amiben az állt,hogy a teszt negatív.-
Én: Sajnálom,szeretlek.-nem mertem a szemébe nézni.-
Harry: Én is szeretlek,de igérd meg,hogy többet nem csinálsz ilyet.-államnál fogva magafelé fordított és megcsókolt.-


2012. augusztus 25., szombat

20.Fejezet



Sziasztok! Itt van a 20-dik rész..elösször is megszeretném köszönni nektek,hogy átléptük a 4500 látogatót. A 9 rendszeres olvasómnak is nagyon szépen köszönöm. Amikor elkezdtem írni ezt a blogot nem gondoltam volna,hogy eddig eljutok,szóval tényleg nagyon szépen köszönök mindent!!
Viszont van egy rossz hírem is.Gondolom tudjátok,hogy nemsokára suli(-.-), én egy sport suliba fogok szeptembertől járni és nem nagyon lessz időm,mert amint hazértem suliból mehetek rendes edzésre utána pedig tanulás. Szóval ritkán lesznek részek,de igérem,hogy 1 héten egy rész biztos lessz. Nagyon sajnálom,de nem nagyon lessz szabadidőm. Na és mostmár térjünk vissza az új részhez:) Jó olvasást:) xx

(http://www.youtube.com/watch?v=x9U65tEwc8o)  ---->kapcsold be!!


*Harry szemszög*
Mikor megláttam,hogy Amanda vérzik teljesen bepánikoltam.Gyorsan felkaptam és a kocsihoz siettem. A korházig meg sem álltam,ott egy nővér elvette tőlem és egy tolókocsival elvitte. Nem hallottam semmit,szó szerint mintha megsüketültem volna. Mintha csak kívülről figyelném az eseményeket. Nem értem miért velünk történik ez,igen sajnos tudom mi lessz ebből. Amandához egyre több és több orvos sietett be. Nem hallottam semmit csak Amanda sírását. Be akartam menni hozzá,ott akartam lenni és fogni a kezét,hogy tudja én itt vagyok és vigyázok rá. De nem lehet,nem engednek be. Nagyon sok vért vittek be. Már nem is attól féltem,hogy a baba elmegy hanem attól,hogy Amanda is. Azt még valahogy kitudnám heverni,hogy a baba elmegy de azt,hogy Amanda...azt nem bírnám. Beleroppanék. Már nagyon régóta nem történik semmi,semmi mozgás,mindenki bent van nála és nem jön ki. Egyre idegesebb vagyok,nem tudom mit csináljak. Elindultam a terem felé,szerencsére egy hatalmas üveg ajtó volt így láttam mindent. Amanda ott feküdt és egy cső lógott ki a szájából, azzal lélegzett. Több orvos is a hasában "turkált", nem lehetett mást látni csak vért,rengeteg vért. Nem bírtam tovább nézni elkelett jönnöm. Pár óra leforgása után egy orvos és egy nővér sétált oda hozzám.
Dr.: Ön Amanda férje?-hangja egészen szomorú volt,de próbálta álcázni.-
Én: Igen én vagyok. Kérem mondja,hogy túlélte.-könnyeim megint elkezdtek hullani.-
Dr.: Nos Amanda túlélte,de a baba nem. Nagyon sajnálom.-ezekután távozott.-
Összerogytam és még jobban sírni kezdtem. Miért-miért velünk történik ez? Lassan összeszedtem magam és bementem Amandához. Ő az ágyon feküdt és sírt,amikor meglátott csak annyit mondott,hogy "Sajnálom" és mégjobban elkezdett sírni.
Én: Cssss. Ez nem a te hibád.-mondtam neki én is sírva.-Csinálunk mi még gyereket.-majd adtam neki egy puszit.

(Itt kikapcsolhatod a zenét)


*Amanda szemszög*
Már egy hete,hogy hazaengedtek. Nagyon megviselt minket ez az egész,nem telt el úgy nap,hogy ne sírtunk volna. A fiúk is teljesen kivannak,főleg Niall. Danielle is hazautazott és ideköltözött honnánk. Nagyon aranyosan,próbálják velünk átvészelni ezt az egészet. De ez lehetetlen,nem tudják milyen érzés ez. Minden nap úgy kelek,hogy miattam van ez az egész,minden nap végig gondolom,hogy mkit csináltam rosszul. De nem tudom,egyszerüen nem tudom és ebbe bele őrülök. Az orvosok azt mondják,hogy a nyakára tekeredett a köldökzsinor és emiatt történt ez az egész. Terápiára is beirattak minket,ami nagyon rossz. 2 órán keresztül nem beszélünk másról csak arról,hogy elment a baba. Semmiben nem segít ez a terápia,sőt....Harry azt mondta,hogy majd még csinálunk gyereket,de nem vagyok biztos benne,hogy készen állok rá. Félek nem is...inkább rettegek,hogy megint elveszítenénk. Szerencsére Harry nagyon megértő és egész nap velem van és bíztat. Viszont mindenhol a baba jut eszembe. Harry tegnap az összes babának vásárolt cuccot bezárta a neki készült szobába és elrakta a kulcsot. Elösször sírtam és veszekedtem vele,de utána rájöttem,hogy így lessz a legjobb. Harry próbálja erősnek mutatni magát,de többször is láttam már,hogy a tükör elött áll és sír. Mind kettőnket kikésziti ez az egész. Arról ne is beszéljünk,hogy holnap indulunk turnézni,amihez semmi kedvünk.

Harry: Hercegnőm itt van a taxi.-ordibált Harry a nappaliból.-
Én: Jövök is.-rohantam le az emeletről.-
Harry: Most hívott Loui,azt mondta,hogy ők már kint vannak a reptéren..-
Én: Akkor siessünk.-majd megfogtam a kezét és beültünk a taxiba. A reptérig meg sem álltunk,már tényleg mindenki ott volt. Mikor megérkeztünk megkesztük a besszállást a külön gépbe..-
Harry:Amanda ugye tudod,hogy szeretlek?.-és egy könycsepp csordult ki a szeméből. Egy egyszerű mozdulattal letöröltem és megcsókoltam.
Én: Nagyon szeretlek.-majd nekem is elkezdtek folyni a könnyeim.-
Harry: Túl vészeljük ezt az egészet és én végig veled leszek.-mondta és mélyen a szemembe nézett.-
Én: Annyira fáj.-mondtam már zokogva.-
Harry: Tudom,tudom. Nekem is.-szorosan magához ölelt és úgy sírtunk.-
Loui: Gyerte...jaj sajnálom.-odajött és átölelt minket.-
Niall: Loui semmire nem lehet téged megbíz...-mikor meglátott minket ő is odajött megölelt és sírni kezdett.-Annyira sajnálom.-Mindenki lekászálodott a gépről és vagy 10 percig öleltük egymást.-

Már vagy 2 hónapja járjuk Amerikát ami nagyon unalmas számomra. A történteket már kihevertük,már amennyire lehet. Mindent megbeszéltünk Harryvel és már gőzerőkell dolgozunk a kisbabán. A napjaimat általában Paulal töltöm és szórakozunk. Van olyan is amikor kimegyek a rajongókhoz,kiválasztom a 10 legszinpibbet és körbevezetem őket bent.
3 hét múlva karácsony amit azért várok,mert végre hazamehetünk. Mármint 2hét múlva mehetünk haza...Már mindenkinek megvettem az ajándékát,még Paulnak is vettem. Úgy beszéltük meg,hogy utols turné nap odaadjuk a fiúknak és mi meg majd otthon adjuk oda egymásnak Harryvel.

Én: Loui gyere már! Nem hiszem el neked nincs órád? Ha ezt tudom tuti azt veszek neked.-mérgelődtem magamban.-
Loui: Jolvanna csak még bekelett csomagolnom.-mondta majd leült közénk.
Én: Na akkor én kezdeeeeem.-már nagyon izgatott voltam..
       Zayn ezt neked vettem. Boldog Karit! Remélem tetszik.-adtam neki két puszit.-
 
Zayn: Jaj Amanda ez nagyon állat. Imádom,köszönöm-nyomott egy puszit az arcomra.-
Én: Örülök,hogy tetszik. Na most te jössz Niall..Boldog Karit!
Niall: Ohhh,ilyen szépet még soha senkitől nem kaptam.-szorosan magához ölelt.-
Én: Olyan hülye vagy. Loui ez a tied..boldog karit:
Loui: Kevin? KEVIN! Imádom,köszi Am.-rögtön fel is vette a pólót.-
Én: Nincs mit. Na és most te jössz Liam. Boldog Karácsonyt.-öleltem magamhoz.-
Liam: Komolyan te valami mentalista vagy? Honnan tudtad,hogy ilyet akarok?
Én: Persze mentalista vagyok. Hercegem te meg otthon megkapod.-csókoltam meg Harryt.-
Liam: Na most mi jövünk...tőlem ezt kapod,remélem tetszeni fog:
Zayntől:
Nialltől:
Liamtől:
Louitól:
Én: Köszönöm srácok imádom mindent.-odamentem hozzájuk és sírva megöleltem az összeset.-
 
 
Én: Végre,hogy megint itthon vagyunk.-dőltem le a kanapéra.-
Harry: Igen,már hiányzott az itthonlét.-mondta majd adott egy puszit.-Maradj itt,mindjárt jövök.-
Én: Rendben..-Harry kb.:5 perc múlva jött vissza egy kis dobozkával.-
Harry: Boldog karácsonyt hercegnőm.-majd odaadta a dobozt amiben ez volt:
Harry: Amanda bármi történjék is én örökké szeretni foglak.-nem bírtam tovább elsírtam magam.-
Én: Köszönöm Harry nagyon szeretlek.-mondtam sírva majd odamentem hozzá és megcsókoltam.-Akkor én is odaadom a te ajándékodat.Nem nagy cucc,de remélem ha ránézel mindig én jutok majd az eszedbe- Ezt kapta tőlem Harry:
Harry: Ezt te csináltad?.-csak bólintottam.-Ennél kedvesebb ajándékot még nem kaptam.-csókolt meg.-Szeretlek.-suttogta bele a csókunkba.-
Én: Énis szeretlek.-majd megint megcsókoltam. Egyre vadabbul csókolóztunk,mire észbe kaptam már a hálóban voltunk....
 
 
 
Bocsánat ez a rész kicsit uncsi lett,de igérem a következő nagyon izgi lessz;))
 
 


 
 



 


2012. augusztus 22., szerda

19.Fejezet.


Szaisztooook! Nagyon boldog vagyok,mert túl vagyunk a 4000 megtekintésen és van 9 rendszeres olvasó ezt nagyon szépen köszönöm:)) Szóval itt az új rész,jó olvasást:)) xx




Reggel mikor fellkeltem Harry már nem volt melettem. Lassan,de kimásztam az ágyból és a konyhába mentem. Egy cetli volt a pulton:

"Elmentünk fotózásra,este jövök.:( Szeretlek...Harry"

Szóval akkor ezért volt ekkora csend,sebaj. Mivel azt írta,hogy jövök ezért gondolom a fiúk haza mennek. Összedobok valami fincsi vacsit és egész nap punnyadni fogok. Így is lett egész nap csak Tv-tem és gépeztem. 6 körül megcsináltam a vacsit és vártam...vártam..vártam,de semmi. Már 10 is elmúlt amikor megelégeltem ezt az egészet. Nagyonfáradt voltam,hisz a semmit tevésben lehet a legjobban elfáradni és éhes is. Szedtem magamnak egy tányérral,leültem a Tv elé és megvacsiztam. Már nem akartam többet várni Harryre ezért felmentem a hálóba és lefeküdtem. Fészkelődésre kelltem fel,Harry volt az aki mellém feküdt.
Harry: Sajnálom.-nézett rám a legmegbánobban-
Én: Semmi baj...vacsiztál?.-kérdeztem félálomban.Tényleg nem voltam rá mérges hisz ez a munkája.
Harry: Igen,nagyon fincsi volt. Szeretlek.-nyomott puszit az arcomra.-
Én: Én is szeretlek.-majd megfordultam és alaludtam.-

Két hete vagyunk itthon Harryvel és minden nap kimozdulunk valahova. Nagyon jól szoktunk szórakozni bár nagyon sokszor van hányingerem,meg sokat hányok,de biztos csak a sok..nem tom mi miatt..
Harry: Akkor ma az állatkertbe megyünk?-kérdezte két falat között.-
Én: Igeeeeen.-ugrottam fel mint egy kisgyerek.-
Gyorsan megreggeliztünk és elindultunk. Hamar odaértünk és nagy szerencsénkre alig ismertek fel páran ami nagyon furcsa.
Harry: Emlékszel,hogy amikor az osztállyal voltunk elszöktünk és bementünk a delfinekhez.-nevetett.-
Én: Juj tényleg. És arra emlékszel amikor gumicukorral etettük a fókákat és rosszul lettek?.-nevettem,bár kicsit bűntudatom volt.-
Harry: Emlékszem. Miattad majdnem meghalt..-nevetett tovább.-
Én: Mi miattam? Te mondtad,hogy szeretik..én hülye meg hittem neked.-durciztam be.-
Harry: De kis butus vagy,na gyere ide.-majd magához húzott és megpuszilt.-Eszünk vattacukrot mint régen?
Én: Perszeee.-majd a vattacukros bácsihoz futottam.-Egy nagy epreset.-mosolyogtam kedvesen.
Harry: Héééé ugye epreset vettél?
Én: Persze hisz az a kedvencünk.-nevettem majd egy darabot a hajába kentem.-
Harry: Kössz,hogy fog ez kijönni?.-próbálta sértődötten kérdezni de elnevette magát.-
Én: Majd segítek kimosni te szerencsétlen.-majd megpusziltam.-
Harry: Gyere.-majd egy padfelé huzott,leüllt éss az ölébe ültetett.-Hercegnőm jövőhéten lessz egy 1 hetes turnénk Amerikában...Eljössz?
Én: Ha nem baj akkor nem.-nem sok kedvem volt. Harry nagyon meglepődött,nem ezt a választ várta szerintem.-
Harry: De miért nem jössz?.-hangja szomorú és kétségbeesett volt.-
Én: Mert egy hónap múlva úgyis világkörüli turnéra indulunk és addig még szeretnék pihenni.-ez volt az igazság.-
Harry: Jó rendben,de vigyázz magadra.-majd puszit nyomott a homlokomra.Nem mondtam semmit csak megcsókoltam. Felláltunk majd tovább mentünk. Még vagy 3-szor körbejártuk az állatkertet mkire elindultunk haza. Már a bejáratnál voltunk amikor megint rám jött a hányinger. Nem is kelett sok,pár perc múlva már egy kuka fölött gubbasztottam és a napi dolgokat adtam ki magamból. Harry ott állt melettem és a hátamat simogatta. Mikor hazaértünk lefeküdtem és hamar el is aludtam.


Harry: Szeretlek,sietek haza.-mondta és ölelt meg szorosan.-
Én: Igérd meg,hogy vigyázol magadra.-majd lefolyt egy könycsepp és megcsókoltam.-
Harry: Igérem,de mostmár mennem kell.-elindult a kocsihoz,de én még utána ordítottam.-
Én: Harry várj.-felém fordult.-Szeretlek.-mondtam szinte alig hallhatóan.Harry eldobta a táskáit visszarohant és megcsókolt.
Harry: Én is szeretlek.-
Harry beült a kocsiba és elhajtott. Furcsán hangzik,de már most hiányzik,hisz több mint egy éve nem voltunk már távol egymástól. Nem sok ez az egy hét,de ha szerelmes vagy akkor kibírhatatlan. Lassan visszamentem a lakásba,megfogtam Harry eggyik pólóját és befeküdtem az ágyba. Ilyenkor jön csak rá az ember,hogy nem tud a másik nélkül élni. A nagy gondolkozás közepette el is aludtam. Telefoncsörgésre kelltem..Harry hívott. Felvettem és vagy másfélórát beszéltünk. Még tudtunk volna csak neki mennie kelett,mert kezdődött a koncert. Nem sokkal késöbb megint elnyomott az álom. Mostanában nagyon fáradékony vagyok. Megint fellkeltem,de most nem egy jó dolog miatt,hanem azért mert a hányinger felerősödött és rohannom kelett. Egész napomat a Wc felett töltöttem. Mikor egy kicsir elszabadultam onnan,lementem a konyhába valamit enni,de semmi nem volt itthon. Fogtam egy kis pénzt egy szatyrot és a bolt felé vettem az irányt. Mindent bevásároltam,hogy többet ne kelljen jönnöm a héten. Már a pénztárnál voltam amikor megkivántam a sárgadinnyét. Nem is lenne ezzel baj ha nem utálnám. Nem értettem ezt az egészet,de visszamentem venni eggyet,mert mindennél jobban akartam enni.
Az elmúlt pár nap ugyan úgy telt. A fél napomat a Wc felett töltöttem a másik felét meg végig aludtam. Tudtam,hogy van velem valami,ezért elmentem egy orvoshoz.
Dr.: Jónapot kedves...
Én: Amanda...-fejeztem be a mondandóját.-
Dr.: Szóval kedves Amanda mi a panasza?.-elmondtam neki,hogy mi a baj és ő elküldött a laborba. 30 perc múlva már az eredményekkel a kezemben mentem vissza a dokihoz.-
Dr.: Na had lássam.-ezzel oda adtam neki a papírokat.-
Én: Na mi a bajom?.-kezdett nagyon érdekelni a dolog.-
Dr.: Amanda ön párkapcsolatban él?.-nem értettem miért érdekli ez.-
Én: Igen. De ez miért fontos?
Dr.: Jöjjön velem-és elindultunk egy szoba felé ahol egy ultrahang volt. Na dejó,biztos valami komolyabb a baj. Remélem nem vagyok rákos.-Ez egy kicsit hideg lessz.-majd bekedt azzal a trutyival ami tényleg hideg volt.-Tessék ezzel letörölheti.-majd a kezembe nyomott pár rongyot.-Kérem jöjjön velem.-Majd megint visszamentünk a rendelőjébe.
Én: Mostmár eltetszik mondani mi a bajom?
Dr.: Kedvesem ön terhes.-elösször az hittem,hogy csak viccel.-
Én: Hogy mi? Az lehetetlen hisz...-elakadt a szavam hisz többször is előfordult,hogy nem védekeztünk.-És hány hetes?
Dr.: Kérem szépen ez a 4-dik hét.-nézett a korlapra.-Ha gondolja még egy hét múlva elvetetheti,de utána már nem.
Én: Rendben,köszönöm. Viszlát.-kezetfogtunk majd távoztam.-
Vajon Harry akarja majd a gyereket? Hisz még mi is gyerekek vagyunk..az biztos,hogy elvetetni nem fogom. Ha kell egyedül fogom felnevelni. De mikor mondjam el Harrynek? Holnap jönnek haza..majd este elmondom neki,nem akarom ezzel fusztrálni.


Harry: Szia hercegnőm!-csókolt meg.-Már nagyon hiányoztál.-csókolt meg megint.
Én: Igen te is nekem.-nem tudtam vele rendesen viselkedni,hisz nagyon féltem,de ez neki is feltűnt.
Harry: Minden oké?.-ahogy sejtettem.
Én: Öhm..igen persze. Gyere csináltam vacsit.-próbáltam terelni a témát.
Egész vacsi alatt furcsa voltam..ezt én is éreztem. Többször is ki kelett mennem,mert majdnem elsírtam magamat.
Harry: Mi a baj? Egész este olyan furcsa vagy.-
Én: Nincs semmi. Komolyan.-
Harry: Amanda látom. Ne hazudj..vagy esetleg megcsaltál?-hogy feltételezhet ilyet?.-
Én: Dehogyis. Miért csaltalak volna meg?.-értetlenkedtem-
Harry: Akkor miért vagy ilyen? Amanda ne hazudj tudom,hogy megcsaltál. Nyugodtan mond el megbocsátok.-na dejó,hogy ennyire bizik bennem -.-
Én: Esküszöm,hogy nem csaltalak meg.-emeltem fel a hangomat.-
Harry: Miért kell hazudnod? Ki az,kivel csaltál meg?.-mostmár ő is kiabált.
Én: Akkora egy seggfej vagy. Hányszor mondjam még el,hogy nem csaltalak meg?.-ordítottam már sírva.-
Harry: Akkor meg mi a fene van veled?.-ordibált még mindig.-
Én: Terhes vagyok érted? Terhes.-órditottam túl,de fölöslegesen hisz néma csend lett.-
Harry: Azt mondtad,hogy terhes vagy?.-suttogta inkább mint mondta.-
Én: Igen azt és sajnálom. Ha elakarsz hagyni emiatt akkor csak szólj és itt sem vagyok.-nem szólt semmit ezért fólytattam.-Hisz te egy huszonéves sztár vagy minek kéne még neked gyerek. Főleg tőlem..viszont sajnálom,de nem fogom elvetetni,mert ugyan úgy fogom szeretni ahogyan tége...-de nem tudtam befejezni,mert Harry szórósan magához ölelt és megcsókolt.
Harry: Ez életem legjobb napja.-nem hittem a fülemnek.-Amanda én szeretlek téged is és a gyerekünket is. És nem érdekel,hoyg hány éves vagyok és azt sem,hogy mit fognak szólni,mert az a lényeg,hogy mi szeretjük egymást.
Én: Szeretlek-és a könycseppek egyre szaporábban folytak végig az arcomon.-

Az elmúlt egy hét csodásan telt,egy csomó baba ruhát és kiegészitőt vettünk. Már a vendég szobát is átalakítottuk a kicsinek. Sajnos azt még nem tudjuk,hogy fiú vagy lány lessze-e. De az igen,hogy ha lány akkor Alicia ha meg fiú akkor Adam lessz a neve.
Ahogy minden nap ma is hányingerre kelltem,de ez most más volt. Nem tudom miért,de érzem,hogy valami nincs rendben. Lementem a konyhába és Harry már ott sürgött forgott. Nagyon aranyos,próbál mindent megcsinálni és segít amiben csak tud. Leültem a székre és ő elém rakott egy bögre teát és egy tányér tójásrántottát.
Én: Harry neked is kell enned. Gyrere ülj le mellém.
Harry: De még meg kell csinálnom az ebédet,meg fel kell mosnom és és..-szegény teljesen kikészült.-
Én: Csssss. Mjd én megcsinálom,de most gyere enni
Harry: Egy feltétellel...ha nem csinálsz semmit.-nézett rám parancsolóan.-
Én: Najólvan,de akkor gyere enni.-nevettem fel.-
Harry: Jövök is hercegnőm-mikor ide ért elém megállt és csak bámult.-
Én: Mi van te buta?-nevettem az arckifejezésén.-
Harry: Amanda te vérzel.-mikor lenéztem a földre láttam,hogy ömlik belőlem a vér.Harry felkapott és a kocsihoz sietett.

2012. augusztus 19., vasárnap

18.Fejezet

Sziasztok! Sikeresen túléltem az edzőtábort szóval itt van az új rész. Remélem tetszeni fog jó olvasást:)





Már egy hete,hogy Harry megkérte a kezemet és én igent mondtam.Most mégjobban megvagyunk mint valaha, ha ez eggyáltalán lehetséges.Úgy terveztük,hogy az esküvővel még várunk,de elmegyünk egy nászút féleségre. Holnap indulunk méghozzá Bora-borára.

Én: Harry mindent bepakoltál már?-ordítottam neki a konyhából.-
Harry: Igen és te kész vagy hercegnőm?-mondta miközben kijött hozzám.-
Én: Nagyon várom már. Olyan rég ruccantunk már ki kettesben.-mondtam és sóhajtottam egy nagyot.
Harry: Igen tudom én is nagyon várom,de mostmár feküdjünk le,mert holnap korán kelünk.-bólintottam és kézenfogva bementünk a hálóba és elaludtunk.

Reggel Harry édes szuszogására kelltem fel.Annyira aranyos ilyenkor,de muszáj vagyok felkelteni.
Nyomtam egy puszit a szájára,de nem reagált.Megpróbáltam még egyszer,de semmi.Pár percre rá magához szórított megpuszilta a homlokomat és azt súgta a fülembe,hogy "imádom ha így keltessz fel".Nem válaszoltam csak adtam még egy puszit a szájára ezt már viszonozta.Kibújtam a takaró alól belebújtam a papucsomba és a konyhába mentem kávét csinálni.5 perc múlva már Harry is kint volt és a kávéját szürcsölgette.Elakartam menni melette,hogy felöltözzek de ő az ölébe húzott és megcsókolt.
Harry: Szeretlek hercegnőm!-majd a mellkasomba temette az arcát.
Én: Én is szeretlek-suttogtam neki és megpusziltam fejebúbját.Így ültünk vagy 5 percig,mikor észbe kaptam,hogy ma utazunk.-Mostmár készülődnünk kéne.
Harry: Siessünk.-majd karjaiba vett és bevitt a szobába.-

Hamar elkészültünk és már indultunk is a repülőtérre.Nem tudom,hogy de Harry elintézte,hogy senki se tudja hova megyünk és,hogy mikor. Így szerencsére se paparazzikkal se sikitozó lánnyokkal nem találkoztunk. Fellszálltunk a magán repülőgépre és indultunk is. Mondanom sem kell,hogy gyönyörű volt a látvány ami a szemem elé tárult. Még nem jártam Bora-borán csak képekről láttam,de amikor kiszálltunk a gépből azt hittem álmodom. A tenger oly tiszta és kék volt. Gyönyörő volt a part,pálmafák mindenütt. Otthonos kis faházak,egyszerűen olyan volt mint a menyország. Nyugtató és békés.Vettem egy mély lélegzetet,a levegő kissé sós volt a tenger miatt,de tiszta és kellemes. Megfogtam Harry kezét és ránéztem.
Én: Ez gyönyörű.Köszönöm.-majd egy könnycsepp fólyt végig arcomon.-
Harry: Érted bármit.-majd letörölte az arcom és puszit nyomott rá.-
Kézenfogva sétáltunk faházunk felé. Hatalmas és gyönyörű volt. Bementünk lepakoltunk és elindultunk felfedezni a tengerpartot. Mezitláb kéz a kézben sétáltunk a parton amíg meg nem pillantottam egy ismerős arcot.
Én: Matt?-kérdeztem kiváncsian.-
Matt: Amanda,Harry? Mit kerestek ti itt?-kérdezte hatalmas mosollyal az arcán.
(Matt egy volt osztálytársan. Tudni kell róla,hogy utálják egymást Harryvel,mert belém volt zúgva suliban és Harry ezért féltékeny volt rá. Persze sosem vallotta be. Matték elköltöztek ezért mát több éve nem találkoztunk)
Én: Mi csak itt nyaralunk és te?-kezdtem bele a beszélgetésbe.-
Matt: Tudod amikor elköltöztünk ide jöttünk.Na és ti,mi ez baráti kiruccanás?Amúgy gyönyörübb vagy mint valaha.-az utolsó mondat után Harry is megszólalt.-
Harry: Ami azt illeti nem. Mi eggyütt vagyunk.-és nyomott egy puszit a számra.-
Matt: Komolyan? Mindig is tudtam,hogy szerelmes vagy Amandába. Mondjuk ki nem-nevetett fel.-Mióta vagytok együtt?-kérdezte-
Én: Már több mint egy éve.-mondtam büszkén és puszit nyomtam Harry arcára.-
Matt: Kiváncsi vagyok meddig bírjátok.-ez a mondat kicsit bántott,de nem hoztam szóba.-
Harry: Az idők végezetéig.-erre a kijelentésére teljesen meghatódtam és szorosan magamhoz öleltem és megcsókoltam.-Szeretlek-súgta a fülembe..
Matt: Itt aztán nagy a szerelem.-mosolygott  még mindig,de mintha kicsit zavarta volna a dolog.-
Én: Nagy ám. Néz...-majd megmjutattam az eljegyzési gyürünket.-Megkérte a kezemet.-dicsekedtem neki,de leesett az álla.-
Matt: Ezt nem gondoltam volna. Hát..öhm izé nem is tudom..gratulálok-mondta elég idegesen.-Amúgy ma este lessz egy buli nem messze,meghívlak titeket,kérlek szépen gyertek el.-eröltetett mosolyt az arcára-De mostmár mennem kell,este találkozunk. Sziasztok.
Én: Szia,ott leszünk.-megölelt minket majd elsietett-
Harry: Szóval este bulizunk egy jót.
Én: Aztán ésszel,kedvesem nehogy valami hülyeséget csinálj részegen.-beszélgettünk még egy kicsit majd elindultunk haza.
Még pihentünk egy pár órát,majd elkezdtünk készülődni. Egy feszülős miniruhát akartam felvenni,de Harrynek nem nagyon tetszett ezért inkább átvettem. Tudtam,hogy nagyon lefogja inni magát de bízom benne,hogy nem csinál semmi hülyeséget.


*Harry szemszög*
Mikor Amanda felöltözött nagyon dögösen nézett ki viszont zavart,hogy egy szűk miniruhát vett fel. Nem mintha nem bíznék benne, Mattben nem bízim. Bár nem szóltam neki,hogy nem akarom,hogy ezt a ruhát vegye fel mégis átvette. Ennyire jól ismer engem, ezért is szeretem. Kézenfogva elindultunk a megadott helyre. Már messziről lehetett hallani a zenét. Megbeszéltük Amandával,hogy vegyülünk és ha nem találnánk a másikat haza megyünk. Mind ketten más irányba indultunk el. Amanda szerintem Mattet ment megkeresni és meg is találta. Ott nevetgéltek és beszélgettem. Teljesen bepipultam, a bár pulthoz sétálltam és kértem egy jó erős italt. Pár perc múlva már a negyedik pohárral gurítottam le. Az erős alkohol égette a torkomat,de különösebben nem érdekelt. Már nem láttam Amandát csak Mattet ahogyan ágy másik lánnyal smárol. Már éreztem,hogy bevagyok csiccsentve és sajnos ilyenkor már nem tudja abba hagyni az ember. Sorra kértem ki az italokat és egyre részegebb lettem. Csak ültem és bámultam ki a fejemből, olyan volt mintha egy álomba lennék. Olyan semmilyen volt. Amikor már olyan részeg voltam,hogy nem tudtam megemelni a poharamat,lesszáltam a székről és a mosdóhoz siettem. Amikor benyitottam az ajtón egy lányt pillantottam meg. Pont úgy nézett ki hátulról mint Amanda, nem tudtam már magamról. Oda sétáltam hozzá és megcsókoltam a nyakát. Azt súgtam a fülébe,hogy szeretlek Amanda,mondott valamit de nem halottam a zene és az alkohol miatt. Magam felé fordítottam és megcsókoltam. Egyszer csak korom sötét lett az egész házban,elmehetett az áram,de a zene még ment így továbbra sem hallottam semmit. Mivel nem ellenkezett tovább csókoltam,óvatosan lehúztam ruhája pántját és kulccsontját kezdtem csókolgatni. Nyögések hagyták el száját,nem törődve semmivel és senkivel letéptem róla a ruhát. Gyengéden csókoltam,pont ahogy szereti. 30 perc múlva józan fejjel és lohegve dőltem rá. Felöltöztünk és hirtelen visszajött az áram. Mikor megpillantottam,hogy nem Amanda az legszivesebben kirohantam volna a világból. Nagyon meglepődtem,de a csaj elmagyarázott mindent. Szó nélkül ott hagytam és haza siettem Haza fele menet felrugtam pár kukát idegességemben. Hogy lehettem ennyire részeg,hogy megcsaltam Amandát? Ráadásul úgy.hogy végig azt hittem,hogy ő az. Nagyon bűntudatom van,hisz józan állapotban soha nem tettem volna ilyet. Szeretem Amnadát a világon mindennél jobban erre ilyen hülye voltam. De a legjobban az zavar,hogy nem ez az első eset,hogy részegen hülyeséget csinálom. Hogy fogok a szemébe nézni? Ő megbízott bennem erre megint halálra ittam magamat. Nem baj..,mármint dehogy is nem hatalmas baj,de nem mondom el neki. Nem akarom elveszíteni,a csaj meg úgysem ismer és én sem őt. Mikor haza értem Amanda már aludt az ágyban. Olyan gyönyörű ahogyan a hol fénye megvilágítja gyönyörű arcét. Ahogyan  a mellkasa mozog minden eggyes levegő vételnél. Gyorsan vettem egy forró fűrdőt és befeküdtem mellé. Még nem tudtam aludni ezért csak simogattam puha és sima bőrét. Mai napig kiráz a hideg attól a gyönyörtől ami minden nap rám néz. Éreztem,hogy nem sokára elnyom az álom ezért átkaroltam keskeny kis derekát és fejemet a vállára tettem és így aludtam el. Mikor reggel fellkeltem Amanda már nem feküdt melettem. Körbenéztem a szobában és megpillantottam az erkéjen. Eggy száll bugyiban és pulcsiban.  A szél göndör fürtjeivel játszadozott. Halkan kimentem, mögé léptem és megöleltem. Bár nem láttam,de éreztem ahogy elmosolyodik. Nem szóltunk semmit csak néztük a gyönyörű tájat. Amikor vele vagyok minden olyan nyugodt és békés. Még szavak nélkül is megértjük egymást.

Én: Hercegnőm siess,már itt van a taxi.-kiabáltam be a hálóba.-
Amanda: Sietek,de nem találom a telefonomat.-mondta kicsit idegesen.Ilyenkor még cukibb a hangja.-
Én: Itt van nálam.Na gyere.-kisietett a szobából,majd taxiba ültünk.-

*Amanda szemszög*
Még egy utolsó pillantást vetettem Bora-borára és besszáltam a gépbe. Helyet foglaltam Harry melett és végig gondoltam az elmúlt egy hetet. Nagyon jó volt, teljesen kitudtunk kapcsolódni Harryvel. Annyira más ez a világ, ez olyan nyugis és békés. Nem úgy mint Londom ami zajos és kicsit em békés. Rossz innen elmenni,teljesen megszerettem. Remélem egyszer még visszajövünk,még abban is benne lennék,hogy ideköltözzünk. Persze a többi 4 fiúval meg Daniellel,mert nagyon hiányoznak már. Jönőnk tervezgetéséből Harry zökentett ki egy gyengéd puszival.
Harry: Mégis min töröd ennyire a buksidat?-és belepuszilt a hajamba.-
Én: Semmi,csak nem akarok visszamenni Londonba.-sohajtottam egy nagyot.-
Harry: Tudom én sem. De igérem még visszajövünk. Rendben?.-Bólintottam majd megpusziltam és elaludtam a karjaiban.-
Arra keltem,hogy valaki az arcomat piszkálja és nevetgél.
Harry: Loui nem azt mondtam,hogy hagyd békén?.-hallottam a hangokat.-
Én: Hol vagyunk:-kérdeztem komásan és még mindig csukott szemmel.-
Harry: Most tartunk haza és a fiúk is jönnek.-hirtelen kipattant a szeme és megláttam mind a 4 fiút magammal szemben.-
Én: Mit kerestek itt, és,hogy kerülök egy kocsiba?-kérdeztem kicsit érdekesen.-
Harry: Elaludtál a gépen és nem volt szívem felkelteni téged,ezért a karomban kihoztalam és beraktalak a kocsiba. Ez a jó madár-itt Louira mutatott-pedig felkeltett. Pedig mondtam neki,hogy hadjon.
Én: Semmi baj. Már nagyon hiányoztatok.-majd sorra öleltem mindenkit.

Mikor haza értünk kiderült,hogy a fiúk nálunk alszanak,mert holnap a közelben lessz valami fotozás..vagy fene tudja,hogy mi. Örültem nekik,de kicsit szomorú voltam mert mást terveztünk Harryvel. Sokái hülyültünk a fiúkkal amikor már meguntam.
Én: Felmentem aludni. Legyetek jók.-a fejemmel intettem Harrynek,hogy jöjjön fel.Egyből értette mire célzok,mert 10 percre rá ő is feljött.Egy száll fehérneműben ültem az ágyon amikor benyitott.-Hát te?-játszottam a hülyét.
Harry: Én arra gondoltam csinálhatnánk mást is az alvás helyett-majd közelebb lépett és megcsókolt.
Én: Nem is tudom elég fáradt vagyok.-húztam még kicsit az agyát,de közben kiccsattoltam az övét és lehúztam róla a nadrágot.
Harry: Nem vagy egyedül,de ha akarod felébresztelek.-majd kikapcsolta a melltartómat és csokolgatni kezdte a testemet.
Én: Igen akarom.-mondtam két sóhajtás közepette.-Az este további része csodásan telt.-


DÍJ
Nagyon szépen köszönöm az első díjamat Vivinek!:)
Vanda






1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról
2.) A jelölő minden kérdésére válaszolni kell!
3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4.) 11 embert meg kell jelölni és linkelni! (Nincs visszaadás/ visszajelölés)


1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!

1. Most megyek Gimibe
2. Szeretek jóban lenni mindenkivel.:)
3. Imádok kézilabdázni♥
4. Minden álmom,hogy egyszer kijussak az Olimpiára:)
5. Szeretem a nyarat nagyon
6. A kedvenc filmem a Felhők felett 3 méterrel
7. 15 éves leszek decemberben.
8. Imádok vásárolni.

9. Nagyon szeretek énekelni,bár hangom az nincs:DD
10. Van egy cicám akit Szafinak hívnak:3
11.Supra mániás vagyok:$$

2.) 11 kérdére kell válaszolni.
1.Hol laksz? /város,falu neve/Budapest,csepel
2.Ki a kedvenced az 1D-ből? Niall és Harry
3.Mi a kedvenc színed? Szürke
4.Van kedvenc blogod? Ha igen melyik? Sok kedvenc van:$
5.Játszol valamilyen hangszeren? Tudok furulyázni egy kicsit.
6.Sportolsz valamit? Ha igen mit? Kézilabda♥
7.Mi a kedvenc /zene/számod? Nincs kedvenc
8.Hányadikas vagy? Most megyek Gimibe
9.Van legjobb barátod? Ha igen mi a neve?-
10.Miért kezdtél el blogot írni?-
11.Kaptál már díjat? Ha igen mennyit? ez az első


3.)11 kérdést kell felrakni a jelölteknek.
1.Hány éves vagy?
2.Hol laksz?
3.Van háziállatod?
4.Sportolsz valamit?/mióta/
5.Kedvenc szín?
6.Kedvenc film?
7.Van testvéred?
8.Hány blogot olvasol?
9.Ki a kedvenced az 1D-ből és miért?
10.Milyen telód van?
11.Mi az álmod?


4.) 11 embert meg kell jelölni és linkelni! (Nincs visszaadás/visszajelölés)

1.biroanett
2.~adru.*

3.Hazza's BooBear
4.Míra Sajnovics
5.DreamerGirl
6.Dzseniii
Bocsi de tőlem csak 6 blog kap díjat...

2012. augusztus 11., szombat

17.Fejezet


Sziasztok itt a kövi rész:) Nagyon szépen köszönöm átléptük a 3000 látogatót! És köszönöm a 6 rendszeres olvasót is:) Ezután a rész után egy darabig nem tudok részt hozni,mert nem leszek itthon. De addig is jó olvasást és legyetek rosszak;) xx





Naszóval itt vagyunk egy hatalmas stadionban és a fiúk estére próbálnak MEGINT. Kezd kicsit unalmas lenni,hogy minden nap ugyan az a program,legalábbis számomra.Mint mindig megint Paullal szórakoztam amíg el nem kezdődött a koncert elötti megbeszélés. Már minden néző itt volt és egy csávó szólt a fiúknak,hogy 10 perc múlva kezdés. Paul elköszönt tőlem,de én nem akartam megint egyedül végigülni a koncertet a színfalak mögött.Szerencsémre Paul se tud ellenálni a nézésemnek és megtudtam győzni,hogy had menjek vele. Adott egy fekete pólót amin ez a felirat volt: "Security". Jah és persze az ő pólója volt ami annyit tesz,hogy a térdemig ért. Paul és a többi biztonsági őr a színpad és a nézőtér közti kis helyre sorakoztak fel.Volt két nagyobb hangfal is azon a részen,Paul és a többi biztonsági őr azok melett álltak.Nekem nem volt kezdvem végig állni a több mint 2 órás koncertet ezért ráültem az eggyik hangfalra és törökülésbee vágtam magamat. Volt ilyen fülcuccunk,hogy ne süketüljünk meg és járt hozzá egy mikrofon is,hogy tudjunk komunikálni. Akoncert elkezdődött és mi Paulal végig beszéltük és nevettük az egészet. Voltak olyan lányok akik teljesen felvoltak háborodva azon,hogy én nem is a koncertet figyelem hanem egy haszontalan biztonsági őrrel beszélek. Ezeket rendesen be is oltottam nehogymár sértegesség Pault. Voltak akik azt se tudták ki vagyok és voltak akik egyből felismertek és autógrammot kértek. Eljött az twitteres rész. Mivel nagyon sok lánnyal beszélgettem itt és azt mondták,hogy az lenne a legjobb ha a fiúk lejönnének pacsizni velük. Hát én gondoltam valóra váltom álmukat,megkértem Pault,hogy csináljon rólam meg pár lányról egy képet. Meg is tette én meg feltöttöm twittere ezzel a felirattal:

"@harry_styles toljátok le ide a képeteket és pacsizattok le a csajokkal! puszi:Am.:*"

Szerencsére kivetitteték az én üzenetemet is. Amint Harry meglátta rám nézett és elmosolyodott. Nem telt 2 percbe sem és az összes fiú a lányokkal pacsizott.Egy lány akivel már beszélgettem ma odahívott és megölelt majd megköszönt mindent.Szeretem amikor boldogságot szerezhetek embereknek. Mindenki indult vissza a színpadra kivéve Harryt aki felém vette az irányt és megállt elöttem.
Én: Szia. Neked nem kéne visszamenned?-mosolyogva néztem gyönyörű szemeit.-
Harry: De máris megyek csak elötte-nem fejezte be hanem megcsókolt. Mindenki aki látta ezt a kis akciót sikitozni és tapsolni kezdett. Lassan elváltunk Harryvel és ő visszament a színpadra én meg tovább "pletyiztem" Paullal. Mikor véget ért a koncert a fiúk elköszöntek és elmentek az öltözőbe,én még beszélgettem egy kicsit Paulal.
Én: Mostmár megyek a fiúkhoz. Jóéjt Paul.
Paul: Neked is csajszi.-majd megöleltük egymást.-
Én: Ja és megtartom a pólódat úgyis fog még kelleni.-ezzel arra utaltam,hogy mostantól minden koncertet így fogok végigülni.-
Paul: Reméltem is.-mondta és "végleg"elköszöntünk.-
Mikor beléptem az öltözőbe az összes fiú a kanapén feküdt és már szinte aludtam.
Én: Fiúk! Mi lenne ha visszamennénk a szállodába és ott folytatnátok az alvást?-nem kaptam választ,de mindenki felállt és elindult a szálloda felé ami két utcányira volt a stadiontól.-
Hazaértünk,mindenki elvonult a saját szobájába. Harryt valahogy rávettem,hogy még ma fürödjön meg. Én is vele tartottam,még szerencse,mert ha nem vagyok ott biztos elalszik így is majdnem alaludt. Miután végeztünk bedőltünk az ágyba és 5 perc alatt el is aludtunk ha nem kevesebb.

Reggel mikor felkeltem Harry már nem volt melettem.Gondoltam,hogy biztos a lakosztály napallijában van,de ott sem volt. Viszont az asztalon egy cetli volt ami nekem szólt:

"Hercegnőm nekem el kelett mennem.Nagyon remélem,hogy te találtad meg a cetlit és nem valamelyik barom. Naszóval egész napos programom van,de este 8-kor legyél itt ahol most vagy. Egy gyönyörű ruhában. Hagytam pénzt az éjjeli szekrényen abból vedd a ruhát. És nagyon szépen kérlek ne makacskodj és tényleg abból vedd a ruhát. Szeretlek: Harry"

Vajon mit akarhat és hol van?Mind1 is inkább felöltözöm és elmegyek vásárolni. Mondjuk nem örülök neki,hogy az ő pénzéből kell ruhát vennem,de mit csinálhatnék ugyis rájön. Felöltöztem és elindultam egy plázába ahol szebbnél szebb ruhák voltak. Valami csipkéset akartam,mert Harry imádja ha valami csipkés van rajtam. Már nagyon régóta keresgéltem és szinte fel is adtam a keresést amikor megpillantottam egy ruhát. Tudtam,hogy ez az amit kerestem,gyorsan bementem felpróbáltam és megvettem.Siettem haza,otthon mind a 4 fiú a kanapén punnyadt és tv-zett.
Én: Megjöttem!-ordítottam oda nekik.
Loui: Na végre! Amúgy szép ruhát vettél erre a tükéletes napra?
Én: Miről beszélsz? Te tudod hova megyünk este?.-amint ezt kimondtam Niall megütötte Louit és csak annyit mondott,hogy: "te hülye".
Loui: Vegyük úgy,hogy nem hallottál semmit.-inkább nem törüdtem velük.-
Mivel a négyszemélyes kanapén ültek így nekem már nem volt hely de,viszont nem akartam a földre ülni ezért belefeküstem az ölükbe. Nem szóltak semmit, Niall lábán volt a fejem a lábam pedig Zaynnen. Valami régimódi film ment a tv-ben amit eléggé untam,de Niall is,mert a hajamat kezdte el babrálni. Nagyon kis aranyos volt,bár mondjuk majdnem kitépte a hajamat de egész szépen befonta. Már majdnem elaludtam a birizgálásra amikor Zayn elkezdte csikizni a talpam. Egyből fölriadtam és elkezdtem nevetni. Alig bírtam megszólalni,de nagynehezen sikerült.
Én: Segítsetek már.-majd tovább nevettem.
Loui: Te akartad.-majd összenézett Liammel és elkezdtek csikizni ők is.-
Nem éppen erre gondoltam amikor segitséget kértem. Zayn a lábamat csikizte,Liam a hasamat,Loui pedig a nyakamt,Niall pedig csak röhögött. Nem bírtam tovább úgy éreztem,hogy ha nem haggyák abba itt helyben belehalok. Forgolódtam össze-vissza majd nagy nehezen legurultam róluk. Elég szerencsétlenül,mert magamalá rántottam egy poharat amit sikeresen el is törtem. Nem érzetem azt,hogy megvágott volt ezért felláltam és a konyhába siettem egy lapátért és seprüért. Mikor visszaértem,gyorsan feltakarítottam,majd mentem volna vissza a konyhába ha Liam fel nem ordít.
Liam: Uramég Amanda te vérzel.-majd odarohant hozzám.-
Én: Mi? Hol?.-majd elkezdtem magam nézegetni,de nem láttam sebet.-
Niall: Szent maris. Zayn hozz már kötszert.-nem kelett 2x mondani Zayn már itt sem volt.-
Én: Najó mostmár elmondanátok hol vérzem?.-kérdeztem unottan.-
Loui: Vedd le a pólód gyorsan.-utasított kissé idegesen.-
Nem nagyon érdekelt a dolog hisz nem fájt,szóval nem lehet nagy a seb. Viszont amikor Loui felordított kicsit megijedtem.
Én: Najó hozzatok egy tükröt had nézzem.-megnéztem és hát mit ne mondjak egy hatalmas vágás volt a hátamon.Még mindig nem fájt szóval nem érdekelt.Megvártam míg Zayn beköti és megköszöntem.-Van egy kis baj.
Liam: Mégis mi?.-szegény teljesen ki volt még akadva,hogy miattuk van.-
Én: Hát az,hogy amit vettem ruhát annak kivágott a háta. Hogy fog már kinézni ez a nagy kötés a hátamon?.-Niall felnevetett-Mégis mi olyan vicces?
Niall: Hát csak az,hogy azt hittem azt akarod mondani,hogy nem érzed a kezed és biztos sértettünk valami ideget. Erre bejelented,hogy a ruha kivágott és,hogy hülyén fog kinézni.-erre mindenki elkezdett nevetni én csak megforgattam a szemem és elvonultam készülődni.-
Épp,hogy elkészültem 8-ra. A kötést nem vettem le hanem a hátamon hagytam. Mit ne mondjak gyönyörű volt. Mikor kiértem a megbeszélt helyre Harry ott állt egy csokor rózsával a kezében.

*Harry szemszög*
Épp,hogy hazaértem 8-ra. Itt vártam a megbeszélt helyen amikor Amanda lépett ki az ajtón. Gyönyörű volt. Egy fehér csipke ruha volr rajta ami még jobban kiemelte tökéletes alakját. Tudhattam volna,hogy csipkésben lessz,hisz imád a kedvemre tenni.
Én: Gyönyörű vagy hercegnőm. Ezt neked hoztam.-majd átnyújtottam neki egy csokor rózsát.-
Amanda: Köszönöm szépen.-majd elvette a virágot és megcsókolt.Gyorsan vizbe tette a virágot és indultunk is a limuzinhoz.-Mégis hová megyünk?-kérdezte gyönyörű hangjával amitől teljesen kirázott a hideg.-
Én: Legyen meglepetés.-majd az ölembe húztam és megcsókoltam.-

*Amanda szemszög*
Egy óra kocsikázás után megérkeztünk egy hatalmas épület elé. Harry felvezetett a legtetejére ahol egy terasz volt. Volt még egy asztal megterítve is és mindenhol rózsa szirmok.
Én: Ez gyönyörű. De miért hoztál el?-mondandóm közben kihúzta a székem és ő is helyet foglalt.-
Harry: Megkösszönni,hogy vagy nekem.-nem válaszoltam csak odamentem és megcsókoltam.-
Beszélgettünk és nevetgéltünk időközben kihozták a vacsorát is ami nagyon finom volt. Mikor kirohantam a mosdóba,hogy megigazítsam magamat rápillantottam a telefonomra ami már éjfélt mutatott. Hihetetlen,hogy amikor Harryvel vagyok akkor megszűnik a világ létezni és megáll az idő.
Visszamentem hozzá és az ölébe ültem.
Én: Köszönöm ezt az estét.-majd hozzábújtam.-
Harry: Amanda mondanom kell valami fontosat.Nem is mondanom inkább kérdeznem.-látszott rajta,hogy nagyon feszült. Ezért csak biztatóan rámosojogtam.-Naszóval ezt már megbeszéltem Paullal meg a fiúkkal is akik nagyon örültek neki. Tudod én nagyon szeretlek téged és veled akarom leélni az életemet. Te vagy a mindenem nem tudom mi lenne velem nélküled. Amanda leszel a feleségem?-majd egy doboz nyújtott át benne egy gyönyörű gyűrűvel.-
Nem tudtam mit mondjak,lessokkóltam. Nem a haragtól vagy az utálattól hanem a boldogságtól. Amikor kimondta azokat a szavakat azt hittem felrobbanok a boldogságtól. Elkezdtek potyogni könnyeim. Gondolkodás nélkül ráakartam vágni,hogy IGEN,de nem tudtam megszólalni. Valahogy erőt vettem magamon és kinyögtem valamit.
Én: Harry én..én szeretlek. És IGEN,IGEN IGEN.-mikor kimondtam az igent Harry felugrott és megcsókolt. Szenvedélyes mégis érzelmekkel és szeretett teli volt. Harry kinyitotta a dobozt és az újjamra húzta a gyűrüt. Soha nem láttam még ilyen gyönyörűt. Bele volt gravírozva,hogy :"My Princess Forever" ez még szebbé és személyesebbé tette.
Harry megfogta a kezem és az erkélyre vezetett. Elindult egy lassú szám. Fejemet a vállára hajtottam és úgy táncoltunk a holfényben megvilágitótt,rózsaszírmokkal teli teraszon.

(Ez kell hozzá...kapcsold be---> http://www.youtube.com/watch?v=KPLLeQg7eP8)

Tessék most itt állok a világ legtökéletesebb pasijával akit a férjemnek tudhatok. Ha valaki két éve azt mondja, hogy ma megkéri Harry a kezemet biztosan körberöhögöm. Pedig valószinüleg ez volt életem legjobb döntése. Ő az az ember akiben a világon a legjobban megbízom. Ő a legjobb barátom és egyben a szerelmem is. Mindig megvéd ő az eggyetlen akivel teljes biztonságban érzem magam. Most ha belenézek gyönyörű zöld szemeibe nem a sztárt Harry Stylest hanem a jövőt látom. Sosem hittem Istenben de most hálát adok neki, hogy eljött ez a nap.

*Harry szemszög*
Itt lassúzok a holdfényben a világ leges-legszebb lányával aki IGEN-t mondott. Mikor kimondta alig hittem el hisz ő az egyetlen-egy ember akivel eltudom képzelni a jövőmet. Annyira gyönyörű, most is ahogyan barna szemeit nézem sugárzik belőle a szeretet. Ő az akitől gyereket szeretnék és ő az eggyetlen akivel majd 60 év múlva kézenfogva szeretnék ülni és visszagondolni a közös multunkra. Köszönöm istenem,hogy enyém lehet ez az angyali teremtés.

(Most kapcsoold ki a zenét)

Még vagy egy órát táncoltunk és csak egymást néztünk. Még mindig nem tudom elhinni,hogy igent mondott,de szerintem ő sem. Kéz a kézben sétűltunk az autóhoz majd beültünk,de észrevettem egy kötést Amanda hátán.
Én: Hercegnőm mi van a hátaddal?
Amanda: Történt egy kis baleset de semmi komoly.-majd rámmosolygott.-
Én: Ha te mondod-majd megcsókoltam.-Szeretlek-suttogtam neki-
Amanda: Én is szeretlek-suttogta vissza és hozzám bújt.-

*Amanda szemszög*
Mikor hazaértünk kisszáltunk a kocsiból ujaainkat összekulcsoltuk és bementünk a lakásba. Mindenki az ajtót figyelte és amikor beértünk a nyakunkba ugrottak.
Niall: Jaj istenem gratulálok.-és jó szórosan megölelt minket.-
Loui: Kis gerle párom annyira örülök nektek-majd megölelt minket és a fülenbe súgta: "De ezzel még nincs vége Larry-nek" erre csak felnevettem és megpusziltam őt. Ő is csak nevetett.
Zayn: Gratulálok-és fülég érő mosollyal megölelt minket.-
Liam: Én is gratulálok nektek-majd megölelt minket.-Ja és holnap jön Danielle is,hogy gratuláljon.
Én: Juj dejóóóó. És köszönjük,de mi most elvonulunk.-majd megfogtam Harry kezét és a szobába vezettem.
Levetkőztem és a fűrdő felé vettem az irányt,Harry csak az ágyon ült és nézett.
Én: Te nem jössz?-majd rámosolyogtam.-
Harry: De jövök.-majd levetkőzött és bementünk a fürdőbe.Levettem a kötést a hátamról és amikor Harry kiszúrta odajött és megfogta a kezemet.-Nagyon csúnya a hátad. Nem fáj?
Én: Nem.-majd léptem volna be a kabinba de visszahúzott.
Harry: Biztos nem fáj? Ne menjünk el orvoshoz?.-olyan aranyos amikor aggódik.-
Én: Biztos.-majd megfogtam a kezét és bementünk a kabinba. (Többit a fantáziátokra bízom:)

Amanda ruhája:

2012. augusztus 5., vasárnap

SZIASZTOK!
Most nem résszel jöttem:/ Arra szeretnélek megkérni titeket,hogy nézzetek be ide:
http://www.larryfanfic.blogspot.hu/---> ez egy Larry-s blog. Nagyon jó,tele van érzelmekkel.
Jó olvasást:)
(20-a körül hozom az új részt)
Addig is legyetek jók! xx

2012. augusztus 4., szombat

16.Fejezet.

Sziasztok! Itt van a 16.rész:) Átléptük a 2500 látogatót amit nagyon köszönök:)) Sajnos most egy jó darabig nem lessz új rész,mert nyaralok,utána meg egyből edzőtábor:/ De amint hazaértem igérem egyszerre két hosszabb részt is felrakok:) Jó olvasást:*





Én: Köszönöm Loui ezt az utat,most miattad mindenki hülyének néz.-mondtam kissé idegesen-
Loui: Jaj Amanda drága amúgy is hülyének néznének.-kuncogott a markába-
Én: Tudod mit Loui? Ezt még nagyon megbánod-majd intettem mindenkinek(kivéve Louinak)alig észrevehetően,hogy menjenek távolabb. Miután arréb mentek torka szakattamból elkezdtem sikitózni-Uramég!! El sem hiszem itt van Loius Tomlinson. Isteneeem. Adnál egy autógrammot?-erre minden jelenlévő tinilány ide rohant Loui meg egy gyilkos pillantást vetett rám-Na én most megyek.Kellemes nyarat Loui-majd dobtam neki egy puszit és elindultam a többiekhez.
Loui: Amandaaaaa ezt még nagyon megbánod-szegényt teljesen "felemésztették".
Zayn: Szép volt csajszi-majd lepacsiztunk-
Harry: Najólvan hercegnőm mostmár menjünk. Sziasztok fiúk!
Zayn: Sziasztok
Liam: Sziasztok
Én: Sziasztok fiú! Kellemes nyarat-majd elindultunk kifele és fogtunk egy taxit.
Harry: Most nem anyáékhoz megyünk hanem haza.-elösször nem értettem mit akar,de rájöttem,hogy nekünk van egy közös otthonunk-Most légyszi had kössem be a szemed-majd egy kendőt aggatott arcom elé.
Hallottam ahogy a taxi leparkol és Harry kipakolja a csomagokat. Odajött hozzám majd kiemelt az autóból. Úgy mentünk az ajtóig mint a házasok.Harry levette a kendőt de még mindig nem tett le.
Harry: Boldog szülinapot hercegnőm!-nem csokolt meg,mert azt hitte nem állok még készen,mondjuk még én sem voltam benne biztos.Mikor kinyitottam a szemem,lélegzetem elállt.Ilyen gyönyörű házat még életemben nem láttam. Ráadásul nem elég,hogy itt lakhatok ezt a szerelmemmel tehetem. Mostanra már teljesen rájöttem,hogy Harryvel akarom leélni az életemet.
Én: Harry ez..ez gyönyörű.Köszönöm
Harry: Ez még semmi-majd kitárta az ajtót.Nem gondoltam,hogy még jobban megtud lepni,de tévedtem. Egy pillanatra meg is szédültem. Nem tudtam mit csináljak. Megfordultam és lassan megcsókoltam.Csak annyit tudtam a fülébe motyogni,hogy: "Szeretlek."-Te-te megcsókoltál-alig hitte el.Mondjuk nem csodálom én is,de ugylátszik mostmár teljesen meggyógyultam.Félni félek még,de ki nem félne ezek után.Nem válaszoltam neki csak megint megcsókoltam.-Szeretlek Amanda.
Én: Tudom-suttogtam-Nézzük meg a házat-majd magam után húztam.Feltérképeztük az egészet. Mese szép.Htalamas és gyönyörő,már bevolt rendezve az egész nekünk már semmit sem kell csinálnunk vele.

Már jópár napja,hogy itt élünk.Már kezdek hozzá szokni a dolgokhoz. Úgy beszéltük meg Harryvel,hogy holnap áthívjuk a fiúkat egy kertipartira. Mára nem terveztünk semmit,de én már kitaláltam tegnap,hogy mit fogunk csinálni.
Én: Kicsim arra gondoltam,hogy ma kimehetnénk az olimpiára-öleltem magamhoz és adtam puszit szájára-
Harry: Hátt nem is tudom. Nagyon szivesen mennék,de mivan ha felismernek?
Én: Majd átalakítalak-Na légysziiii-húztam el az i betűt-
Harry: Annyira utálom,hogy nem tudok neked ellenálni-nézett durcásan-
Én: Jaj köszi,köszi,kösziii-majd nyomtam egy puszit az arcára és magam után rángattam.
Harry: Mit csinálsz te azzal az izével?
Én: Hát kivasalom a hajadat,hogy ne ismerjenek fel.-ezt úgy mondtam mintha logikus lenne-
Harry: Szó sem lehet róla.-teljesen bedurcizott-
Én: Hát te tudod.De én attól még elmegyek és majd felszedek egy helyes úszó fiút. Azt mondják,hogy a magyar úszó Gyurta Dani nagyon is helyes,és ma uszik döntőt.-tudtam,hogy ezzel "felhergelem"
Harry: Mi?Na mivan nem állsz neki a hajam vasalásának?-tudtam,hogy ezzel meggyőzőm.Két óra alatt sikerült is kivasalnom a haját,annyit nyavajgott,mint egy ovis kisgyerek amikor elveszik a játékát-
Én: Kész is vagy. Indulhatunk?-bólintott majd kézenfogva elindultunk megnézni az úszás döntőjét.Szerencsére egy lány sem ismerte fel Harryt amin kicsit kiakadt,de feldolgozta-Siess Harry mindjárt kezdődik a döntő.
Harry: És kinek szurkolunk. Najó ez hülye kérdés volt..persze,hogy a Brittnek.-röhögött magán-
Én: Hát én a magyarnak szurkolok.-mondtam kicsit flegmán-
Harry: Mi az,hogy a magyarnak szurkolsz? Úgysem ő fog nyerni.
Én: Fogadjunk.
Harry: Fogadjunk. Mi a tét?
Én: Ha én nyerek elhívom a magyart a kerti partira-itt elég mérgesen nézett rám.-
Harry: Jó,ugyse fog nyerni. Viszont ha én nyerek veszünk egy kiscicát.-nem értettem,de belementem
Én: Legyen.-majd kezet ráztunk.Lassan el is kezdődött a döntő. Az első száz méteren nem vezetett,ezt Harry szóba is hozta. Viszont a 150-dik méternél már vezetett.-Nézd Harry vezet a magyar. Hajrá Dani-ordítottam ahogy csak tudtam. És...és ő nyert.-Ezaaaz szép volt Dani. Harry én nyertem.Én nyertem-Mondtam majd ugrándozva megöleltem.
Harry: Hadjál békén-majd lefejtette kezemet magáról és elindult nélkülem haza.-
Tudtam,hogy nem az a baja,hogy nyertem csak simán féltékeny. Nem mengem utána,mert még beszélni akartam Danival. Megvártam az eredményhirdetést,majd megkerestem a magyart. Bő fél órát beszélgettünk, Nagyon rendes fiú,elmesélte,hogyan került ide meg még pár érdekes dolgot magáról. A végén nem hívtam meg a kertipartira Harry miatt. Elköszöntem tőle,majd elindultam haza. Utközben megálltam egy állkereskedésnél és vettem egy kölyök cicát Harrynek.
Én: Harry. Haza jöttem. Hol vagy?-nem kaptam választ ezért bementem a konyhába. Harry ott volt és zabált.-Miért nem mondtad,hogy itt vagy?
Harry: Nem mindegy neked hol vagyok?
Én: Most meg mi a bajod?
Harry: Semmi. Holnap mikor jön az uszó csávód?-nagyon flegma volt. Legszivesebben felképeltem volna.-
Én: Nem hívtam el.
Harry: Mi? Mi az,hogy nem hívtad el? Mégis miért nem?-úgy tünt mintha zavarná a dolog.-
Én: Azért,mert féltékeny vagy.-
Harry: Én? Féltékeny..ne nevettess-
Én: Jaj nemondmár,hogy nem vagy féltékeny. Csak azt nem értem miért? Szeretlek mindennél jobban,megbízhatnél bennem.
Harry: Bízok benned,csak....
Én: Csak?
Harry: Olyan szép vagy és néha úgyérzem nem vagyok elég jó neked.-ezt már lehajtott fejjel mondta. Annyira aranyos,hogy azt hiszi nem elég jó nekem. Pedig ha tudné,hogy én is ezt érzem néha....-
Én: Ja de buta vagy. Te vagy a legjobb dolog az életemben. Nálad nem is találhattam volna tökéletesebbet.-majd adtam egy puszit a szájára.-
Harry: Szeretlek Amanda.-olyan őszinte volt,teljesen bekönnyeztem.-Jaj ne sírj már,gyere ide.-majd az ölébe húzott.-Mi van a kezedben?
Én: Hoztam neked valamit..-majd elövettem a kiscicát. Harry olyan fejet vágott mint aki most nyerte meg az 5-ös lottót.-
Harry: Ezt a kiscicát nekem hoztad?-csak bólogattam.-Olyan édes.Úgy fogom hívni,hogy Fifi.
Én: Nagyon tetszik ez a név.-annyira aranyos volt ahogy a kiscicával játszott-
Harry: Még meg sem köszöntem.-megfogta a kezem és mélyen a szemembe nézett.-
Én: Ugyan már, ez csak egy kiscica,bárki vett volna neked.-egy kicsit elpirultam ahogyan nézett rám-
Harry: Nem a kiscicára gondoltam-egyre csak közeledett-Hanem arra,hogy vagy nekem-mostanra már teljesen megszüntette a köztünk lévő kis távolságot is. Olyan volt ez a csók mint még soha,tiszta szeretet volt.Sajnos nem tartott sokáig,mert Fifi megkarmolta Harry lábát,mire ő az én számat így elváltunk egymástól.-
Én: Menjünk el bevásárolni a cicának. Meg ha már ott vagyunk holnapra is megvehetnénk a dolgokat.
Harry: Menjünk. Hol van a kocsi kulcs?-meglengettem a kezem,hogy itt van már nálam.-
Elindultunk a legközelebbi bevásárló központba. Minden lehető macskás cuccot megvettünk Fifinek. Kicsit hülyének néztek minket. Annyi kaját és játékot vettünk mintha lenne vagy 100 macskánk. Fizettünk,majd hazaindultunk. Mikor beértünk a házba azt hittem szívrohamot kapok.
Én: Harry-majd síkitottam eggyet.-
Harry: Mi történt?-majd körbemutattam. A cica mindent szétrágott és szétkarmolt. Ja és persze tele pisilte a kanapét és úgy kb. mindent-Oh,hogy a macska rugja meg.
Én: Najó én felmegyek és veszek egy forró fürdőt,te addig rakj rendet és csinálj valamit a macskáddal.-majd elindultam a lépcsőn.-
Harry: Ilyenkor az én macskám?.-nem válaszoltam csak bólintottam.-
Nem tudom Harry meddig takaríthatott és macskázhatott,de miután megfürödtem lefeküdtem és pillanatok alatt elaludtam. Hajnalban arra keltem,hogy valami nyaldossa az arcomat. Mikor kicsitottam a szemem és megpillantottam Fifit olyan ideges lettem,hogy legszivesebben elvittem volna valahova,hogy soha többet ne találjon ide vissza.
Én: Harry! Mit keres a szobánkban ez a macska?-kezdtem nagyon ideges lenni.-
Harry: Hát úgygondolotam,hogy ő is velünk alszik majd.-majd elkezdte simogatni.-
Én: Szó sem lehet róla. Ez az egyetlen egy szoba amit nem tett tönkre és nem is fog. Szóval vidd ki azt a macskát és többet ide be-ne-engedd-tagoltam el az utolsó szavakat.-
Harry: De-de ez nem ér. -nagyon csúnyán néztem rá ezért fogta és kivitte-Gonosz vagy.
Én: Neked is jó ét-majd átfordultam a másik oldalamra.
Reggel megint arra keltem,hogy valami nyalogatja a hasamat.Felment bennem a pumpa.
Én: Harry! Nem azt mondtam,hogy a macska nem jöhet be?-majd lehúztam magamról a takarót,hogy kivigyem a cicát. De amint megláttam,hogy aki a hasamat nyalogatja az nem más mint Harry azt hittem szívrohamot kapok-Te meg mi a szart csinálsz?
Harry: Csak kiváncsi voltam mit reagálsz.-majd elkezdett kuncogni-Meg egy picit megkivántalak-majd megcsókolt.
Én: Te olyan hülye vagy-mondtam nevetve,majd megcsókoltam.-Na és megetetted már a macskádat?
Harry: Még nem,de az ráér-majd megint megcsókolt. Arra gondoltam,hogyha ő is vicces kedvében volt reggel akkor én is. Ráfeküdtem,majd elkezdtem csókolgatni. Mivel mind ketten fehérneműben alszunk egyből a melltartóm kapcsáért nyúlt. Engedtem neki. Tovább csókoltam. Elkezdtem csókolgatni és szívni a nyakát amibe néha-néha belenyögött. Majd a boxeréért nyúltam,mikor lehúztam róla felkeltem és vissza vettem a melltartómat. Szegény ott feküdt az ágyon egy szál semmiben kiéhezve.-Most meg hová mész?
Én: Ja. Csak kiváncsi voltam,hogy reagálsz.-majd küldtem neki egy puszit és lementem megetetni a macskát. Épp a húst füszereztem a grilezéshez, mikor valaki megfogta a derekamat,megfordított és a pultnak nyomott.
Harry: Ezt még vissza kapod-majd megcsókolt,de a végén beleharapott alsóajkamba.-
Én: Jaj annyira félek.-majd vissza fordultam a husok füszerezéséhez-Itt van tessék ezt már sütheted is-majd a kezébe nyomtam egy tál húst.
Bő 2 óra alatt meggrilleztük a husikat.Nagyon sokat csináltunk,hisz Niall annyit tud zabálni. Épp a krumplit vettem ki a sütőből amikor csöngettek. Rohantam ajtót nyitni.
Én: Sziasztok fiúk!-majd a nyakukba ugrottam-
Niall: Szia Amanda,annyira hiányoz...jól érzem,hogy már kész van a kaja?
Én: Kint a kertben-majd a kerte mutattam. Niall már itt sem volt.
Liam: Szia Amanda-majd adott két puszit és kiment Niall után.
Zayn: Szia Am. -vele is lepuszisztam majd követte a többieket.-
Loui: Amanda-majd felhúzta az orrát.-
Én: Loui.-ugyan ezt tettem. Tudtam,hogy csak megjátsza és nem bírja sokáig.Nem kelett több 2 percnél és már a nyakamba is ugrott.-
Loui: Jaj Amanda úgy hiányoztál-majd elkezdett sírni(?)
Én: Te is hiányoztál. Na gyere a többiek már kint vannak.
Kimentünk és a többiek  már az asztalnál ültek és minket vártak. Leültünk melléjük és elkezdtünk enni és beszélgetni. Meg beszéltük,hogy a fiúk felfognak lépni az Olimpia záróbuliján vagy min..Meg mindenki meghívott magához egy kerti partyra amibe természetesen bele is mentünk. Niall felzabált mindent és minden maradékot. Épp nagyban beszélgettünk és röhögcséltünk amikor Loui felsikított és hátra esett a székkel-
Loui: Valami megnyalta a lábam.
Harry: Jaj az csak Fifi volt.
Niall: Ki az a Fifi csak nem valami ehető?
Harry: Azt próbáld meg-majd elkezdte csalogatni Fifit.Miután odament hozzá felvette és bemutatta mindenkinek.-
Loui: Ez az izé nyalta meg a lábamat?-majd vágott egy fancsaali képet.
Harry: Héé ez egy kiscica és van neve is. Fifinek hívják-nyujtotta rá a nyelvét.-
Liam: Mióta van macskátok?
Én: Harrynek vettem engesztelésképp.
Zayn: Miért kelett kiengesztelni?-Vettem egy nap levegőt és elmeséltem az egészet. Mindenki szakadt a röhögéstől kivéve Harryt. Mikor megláttam,hogy megsértődött oda mentem és az ölébe ültem. Megcsókoltam és a fülé súgtam: "Este bepótoljuk a reggel elmaradt dolgokat". Nem válaszolt csak megcsókolt. Utána már végig jól érezte magát.


A vacsora nagyon jól sikerült. Azóta voltunk már mindenkinél. Niallnél voltunk elösször Írországban. A testvére eléggé rám volt kattanva,de a többiek nagyon rendesek voltam. Utána Liaméknél voltunk. Nagyon kedves családja van és még Danielle is ott volt. Nagyon örültem neki,mert már rég találkoztam vele. Utána Zaynnél voltunk,nagyon kedvesek a szülei és a testvéreivel nagyon jól elbeszélgettem. Nagyon értettek a korukhoz képest. Nem is hasonlítanak Zaynre,de ezt neki is elmondtam egy párszor. Legutoljára pedig Louinál voltunk. Hát én azt hittem megőrülök. Olyan "hülye" az egész család mint Loui. Le sem tagadhatnák,hogy rokonok. Félre értés ne essék,tényleg nagyon kedvesek csak dilisek. A lányokkal hercegnőset játszottunk,meg teadélutánt tartottunk. Be vallom őszintén még soha nem voltam tea délutánon,de nem is fogok többre menni. Hát így teltek az elmúlt napjaink. Ja nem is mondtam,hogy még Paulnál is voltunk. Meghívta az egész bandűt meg persze engem is egy kerti partyra. Nagyon rendes a felesége.
Ma viszont megyünk az Olimpiára,mert a fiúk ma lépnek fel. Úgy beszéltük meg,hogy ott találkozunk.
Már itt is vagyunk és mindenki más is.
Harry: Figyelj hercegnőm,te maradj itt az első sorban. Innen fogsz nézni,mert nem engedik,hogy hátra gyere.
Én: Oké semmi baj.-majd adtam neki egy utolsó csokot.

*Harry szemszög*
A színfalak mögött vártuk,hogy elkezdjük amikor egy hang bemondta,hogy mi jövünk. Felrohantunk a színpadra és elkezdtünk énekelni. Végig Amandát néztem,annyira aranyos úgy csinál mintha most lenne elösször a fellépünkün. Épp az én részem jött amit végig úgy énekeltem,hogy rá néztem. De egyszer csak valami férfi jelent meg melette és elkezdtek beszélgetni. Rájöttem,hogy az a magyar úszó az akit megakart hívni hozzánk. Nagyon féltékeny lettem,mivan ha elveszi tőlem őt? Nem bírtam magammal lerohantam a színpadról.

*Amanda szemszög*
Épp Danival beszélgettem. Mondta,hogy van otthon egy menyasszonya aki sajnos nem tudott eljönni,de nézte a tv-ben. Kérdezte,hogy nekem van-e valakim? Megakartam neki mutatni Harry,de amikor a színpad felé mutattam nem volt sehol. Ránéztem Louira aki csak annyit mutatott,hogy lerohant a színpadról. Bocsánatot kértem Danitól és elindultam megkeresni Harryt. Elösször nem tudtam,hol keressem,de utána rájöttem hol lessz. Elindultam arra a helyre ahova régen mindig együtt mentünk. A megérzéseim nem csaltak ott volt és valami piát ivott.
Én: Harry mit csinálsz?-majd kivettem a kezéből az üveget és eldobtam-
Harry: Ezt nem teheted!-háborodott fel-
Én: De megtehetem,mert kapcsolatban élünk.-itt felkapta tekintetét és mérgesen a szemembe nézett.-
Harry: Éltünk-itt elsírtam magam. Mi az,hogy éltünk?.-
Én: Ezt,hogy érted?-kérdeztem suttogva-
Harry: Kérdezd meg az új fiudat.
Én: Te tényleg azt hiszed? Nem hiszem el Harry. Ennyire nem bízol bennem?-itt már ordíbáltam.-
Harry: Adtál rá okot,hogy ne bízzak.-flegmázott.-
Én: Képzeld el menyasszonya van. És amúgy is nem te voltál az aki egy discoban mással smárolt? És ha ennyire nem bízol meg bennem talán tényleg nem kéne egy kapcsolatban élnünk.-majd sírva elrohantam.-
Harry: Amanda várj-nem foglalkoztam vele.
Haza rohantam bepakoltam egy nagyobb táskába és a retérre siettem. Felhívtam Niallt,hogy nem lenne-e baj ha pár napig nála laknék? Kicsit hezitált,de bele ment. A leghamarabbi gépre felszálltam és két óra alatt már az Írországi reptéren Niallre vártam. Mikor megpillantottam hátulról megöleltem.
Niall: Amanda-mondta tök lelkesen amíg meg nem látta,hogy sírtam-Te sírtál? Mi a baj?
Én: Út közben elmesélem.-küldtem felé egy bíztató mosolyt.-
Így is lett haza fele menet mindent elmeséltem neki. Nem értette miért csinálta ezt Harry,bár azt mondta,hogy ha iszik akkor nagyon flegma tud lenni. Mikor odaértünk hozzájuk köszöntem anyukájának. Nagyon rendes volt,velem még a vendég szobában is rendet csinált nekem. Minden megköszöntem majd felmentem,hogy lefeküdjek pihenni. Harry nagyon sokszor hívott,de nem vettem fel. Már az ágyban feküdtem amikor valaki bebújt mellép és elkezdte simogatni a fenekemet. Egyből megfordultam és láttam,hogy Niall bátyja az Greg.
Én: Te meg mi a fenét csinálsz?
Greg: Ne mond,hogy nem akarod baby.-majd tovább fogdosott-
Én: Hadjál békén. Nekem barátom van.
Greg: Hallottam ám miket csinált-majd megakart csókolni,de én átrohantam Niallhez.Épp az ágyában feküdt én meg sírva bebújtam mellé.
Niall: Amanda mi a baj? Miért sírsz?
Én: A-a tesód megakart...
Niall: Mi? Greg? Ezt nem hiszem el,mondtam neki,hogy hadjon békén-már kelt ki az ágyból amikor visszahúztam.-
Én: Nem baj. Hadjad. Nem akarom,hogy miattam veszekedjetek. Aludhatnék ma veled?
Niall: Persze. Amanda én már úgy szeretlek mintha a tesóm lennél-majd szorosan magához öleltt.-
Én: Tudom Niall. Én is úgy nézek rád.-majd megpusziltam az arcát.Niall tényleg olyan mintha a báttyám lenne,mindig megvéd és vigyáz rám.-
Niall: És most mi lessz Harryvel?
Én: Holnap haza megyek és beszélek vele.-mondtam és sóhajtottam egy nagyot.-
Niall: Jól teszed.
Én: És ha már nem akar velem lenni?-itt elkezdtem egy kicsit sírni.-
Niall: Ne is gondolj erre. Szeret téged. De mostmár aludj-majd nyomott egy puszit a homlokomra.-
Én: Jóét Niall. Köszönöm.-hamar elaludtam.Reggel összepakoltam és Niall kivitt a reptérre és haza repültem. Amikor haza értem,féltem bemenni,féltem attól,hogy Harry elfog hagyni. Halkan kinyitottam az ajtót és bementem. Harry nem volt a nappaliban ezért felmentem a szobánkban. Harry az ágyon feküdt és sírt,amikor megpillantott elösször elnézett,majd amikor felfogta,hogy én vagyok az odarohan és megölelt.
Én: Annyira sajnálom. Nem akarom,hogy elhadj. Veled akarok élni én.én nagyon szeretlek-és megnit kitört belőlem a sírás.Nem akartam sírni,de nem sikerült magamban tartani.-
Harry: Amanda én sajnálom. Bíznom kelett volna benned. Tudom,hogy nem csalnál meg. Meg tudsz nekem bocsátani?-mélyen a szemembe nézett és én megcsókoltam.
Én: Szeretlek Harry.
Harry: Én is nagyon szeretlek..majd megcsókolt.


Már két hete annak,hogy minden rendben van köztünk. Nagy "szerencsémre" megint elkezdődött a turné. Most épp Amerikába tartunk a magánrepülő géppel. Harry azt mondta,hogy amint megérkeztünk valami nagyon fontosat kell kérdeznie. Nagyon kiváncsi vagyok már,azt mondta,hogy ez megfogja változtatni az egész életünket.