Kis késéssel amit sajnálok most meghoztam az új részt.Kérlek szépen titeket nézzetek be a másik BLOGOMRA és ha tetszik iratkozzatok fel: KLIKK
-Zayn,hogy mondjuk el apának?-kérdeztem a mellettem fekvő fiút.
-Mit?-hagyta abba hajam birizgálását és rám nézett.
-Azt,hogy együtt vagyunk.Nem titkolhatjuk örökre.-szugeráltam a párnámat.
-Hé,hé,hé-nyúlt állam alá,hogy maga felé fordítson-Nem lesz semmi baj.-lehelt csókot ajkaimra.
-Félek,hogy nem fogja elfogadni.-sóhajtottam és hozzá bújtam.
-Rábeszéljük.-kezdte el simogatni hátamat.-Hope,szeretlek és nem hagyom,hogy el tíltsanak tőlem.-adott puszit fejem búbjára.
-Szeretlek.-suttogtam és megcsókoltam.Csókunk közben hátamra döntött,keze bebarangolta a testem.Lassan pólóm alá nyúlt,majd kikapcsolta a melltartómat.Épp a pólómat akarta levenni amikor kinyílt az ajtóm amin apa sétált be.Zayn gyórsan leugrott rólam én pedig rémültem néztem apára.
-Apa ez nem az aminek látszik.-mondtam remegő hangon.
-Miért mégis mi ez?-emelte fel a hangját-Zayn mi a fenét csináltál a lányommal?-indult meg dühösen felé.
-Apa ne-lépten Zayn elé mielőtt megüti-Kérlek hagyd-fólyt végig egy könnycsepp az arcomon.
-Kislányom mi folyik itt?-nézett rám csodálkozva.
-Apa-suttogtam-Ne haragudj-öleltem magamhoz de ő el lökött-Apa kérlek-zokogtam.De ő csak hátat fordított és kiment.Zokogva rogytam térdre és nem tudtam,hogy most mi legyen.Zayn a karjaiba vont és lefektetett az ágyra.Nem mondtam semmit csak zokogtam tovább.
-Hová mész?-kérdeztem Zayntől ugyanis épp ki akart menni a szobámból.
-Beszélek vele-mondta.
-Sajnálom-suttogtam neki,mire vissza fordult és egy gyórs csokot lehelt ajkaimra.
-Én sajnálom-mondta,majd kiment a szobámból.
*Zayn szemszög*
Halkan ballagtam Harry szobája felé.Vettem egy mély,bátorító levegőt,majd bekopogtam.
-Nem vagyok itt-hallottam az ajtón túlról.
-Harry,kérlek.-mondtam fájdalmasan-Most bemegyek-lassan lenyomtam a kilincset és besétálltam a sötét szobába.
-Mit akarsz?-kérdezte flegmán.Oda sétálltam az ágyához és leültem mellé.
-Sajnálom Harry,hogy titkolóztunk.Elakartuk mondani csak még nem tudtuk hogyan.Szeretjük egymást.-hajtottam le a fejem és most tényleg szégyeltem magam.
-Mióta?-nézett rám.
-Pár hónapja.-sóhajtottam fel.
-Hogy történt?-nézett rám és már nem láttam ahargot a tekintetében.
-Én...tehetek róla-hajtottam le a fejem ismét-Már több mint egy éve tetszett Hope.Az elején még nem mondtam el neki,igazából magamnak se vallottam be.Egyszer viszont elcsattant egy csók és azután már mindig mondtam neki.Nem akarta elhinni és elfogadni,amit meg is értek hisz több mint 10 év van köztünk.Aztán meg összejött azzal a George fiúval,de nem mondtam le róla.Amikor párizsban vóltunk elmondta,hogy ő is szeret.-suttogtam-Ma beszéltük,hogy elkéne neked mondani,amikor benyitottál és innen már mindent tudsz.Sajnálom Harry.
-Szereted?-kérdezte halkan.
-Mindennél jobban.Ilyet még soha nem éreztem.-néztem rá
-Zayn,én megbízom benned de kérlek vigyázz rá-rám mosolygott
-Az életemnél is jobban-mondtam,majd megöleltük egymást.
*Hope szemszög*
A fal felé fordulva gondolkoztam azon,hogy vajon mi tart ilyen sokáig.Apa talán megverte Zayn?Na jó biztos nem,de akkor is...Eltíltott tőle?Haragszik rám?Kitakad?Gondolat menetemet az ajtó nyitódása zavarta meg amin besétált valaki.Nem fordultam meg ugyanis biztos voltam benne,hogy Zayn az.Halk dúdolást hallottam magam mögül és egy erős kéz körém fonódott.Hirtelen felkaptam a fejem és szembe fordultam vele.
-Annyira sajnálom-mondtam zokogva és apához bújtam.
-Csss kicsim,semmi baj-kezdte el simogatni a hátamat-Mindent megbeszéltem Zaynnel és bár rosszul esik,hogy nem mondtad el de nem vagyok mérges.Nekem az a legfontosabb,hogy te-itt az orromra bökött-boldog legyél.-puszilta meg fejem búbját.
-Szeretlek apa-még jobban hozzá bújtam.
-Énis kicsim,énis-magához ölelt és így aludtunk el.