2/10.Fejezet

Sziasztoooook!Meghoztam az új részt ami most talán kicsit uncsi lett de elég fontos.Most még nem fogjátok tudni miért de ez majd később jelentős rész lesz.Remélem azért tetszeni fog.jó olvasást:)


A tegnapi csók után nem beszéltem Zaynnel.Próbálom messze erkerülni ami elég nehéz ugyanis mindig a nyakamban liheg.
-Jó reggelt-álltam meg a konyha ajtóban
-Szia Hope-köszönt de én mit sem törődve vele mentem beljebb
-Apa?-fordultam Loui felé
-Harry elég rosszul van-hajtotta le a fejét-A szobájában van.Szó nélkül ott hagytam őket és az emeletre siettem.
-Szia apa-suttogtam és bedugtam a fejemet a résnyire nyitott ajtón.
-Szia kincsem-arcán egy halovány mosoly jelent meg.Papucsomat lerugdostam és bemásztam mellé az ágyba.Karjait a derekamra rakta és közel húzott magához.Mellkasa a hátaamnak simult miközben a védelmező karjaiban tartott.
-Apa jól vagy?-pusziltam meg kezét
-Persze ez csak egy kis vírus-éreztem ahogyan elmosolyodik.
-Kérsz valamit?-kérdeztem
-Csak egyet-suttogta
-Mi lenne az?-kiváncsiskodtam
-Maradj itt velem,mint régen-felkacagott és megcsikizte az oldalamat
-Apa nem,kérlek-nevettem-Igérem itt maradok csak hagyd abba-nevettem tovább
-Ebben az esetben egye-fene-ezzel abba hagyta a kínzásomat.
-Énekelsz nekem?-suttogtam
-"Szunnyadj kisbaba őrizd halk szoba,zsongó éjszaka csillag fény.Hol jár egy maga rád hull fátyola álmodj kisbaba.tündérkém.Nagy a menny ablaka süt a hold éjszaka letekint egy maga aludjál kis baba.."-miközben apa a régi altatómat énekelte az álmok világa lassan magába szippantott.Vad virágokról,buja állatokról álmodtam.Mély csend uralkodott egy darabig.A halk morajt megzavarta egy hang,mire muszáj voltam kinyitni szemeimet.Magam mögé pillantottam Őt viszont sehol sem láttam. A szobába fény szűrödött be ami a fürdőből jött.Felültem az ágyban,mikor a hangokat újra halottam.Lassan felálltam és a fény irányába indultam. Apa volt bent.A mosdó felett ült és adta ki magából a dolgokat.A kád szélére ültem és megsimogattam a hátát. Halványan elmosolyodott,majd fel állt és kimosta a száját. Felém fordult és az ölébe vett.
-Sajnálom kicsim,hogy felkeltettelek-adott puszit homlokomra
-Semmi baj apa,de ugye jól vagy?-szorítottam az ölelésen
-Jobban leszek-próbált megnyugtatni.Le rakott az ágyra és mellém feküst.Most szemben voltam vele,arcomat a mellkasába temettem és beszívtam finom illatát.
-Szeretlek apa-suttogtam mellkasába
-Én is téged kincsem,én is téged-puszilt bele hajamba-Szereted Georgot?-kérdezte kis csend után
-Azt hiszem igen-válaszoltam
-Rendes fiú-éreztem,hogy mosolyog miközben beszél
-Igen,nagyon-mosolyogtam én is
-Kicsim,mindig azzal legyél akit szeretsz.Sose valaki olyannal akit nem.-simított végig hátamon
-Rendben apu-suttogtam.Apa mondtata elgondlokoztatott.Vajon én azzal az emberrel vagyok együtt akit szeretek?Persze szeretem Georgot de nem vagyok biztos benne,hogy szerelemből-e.Hogyha erre gondolok mindig eszembe jut Zayn.Vajon őt szeretem? Máshogy érzem magam mind kettejük társaságában. Georgeal olyan nyugodt és meghitt minden. Viszont amikor Zaynnel vagyok a szívem ezerrel ver és a fellegekben érzem magam.Tegnap mikor azt mondta,hogy szeret valami leírhatatlan érzés futott át rajtam.De még ha én is szeretném őt se működne,hisz felesége van.
-Apa honnan tudod,hogy igazán szeretsz valakit?-suttogtam és közben arcára néztem
-Azt érzed.Ha vele vagy úgy érzed mintha egy másik világban lennél-ezzel megerősítette gondolataimat.
-Te is így éreztél anyánál?-kérdeztem tőle
-Igen-suttogta és közben egy mosoly jelent meg arcán-Mindig úgy éreztem-szorított magához. 

Ma délután rengeteget gondolkoztam és rájöttem egy nagyon fontos dologra.
-Elmentem,majd jövök-kiabáltam be a nappaliba.-este Georgeal találkozok,mert mondanom kell neki valamit.

-Szia-adtam csókot neki
-Szia-ölelt magához.-Mit kérsz?-mosolygott
-Csak egy capuccinot-adtam egyszerű választ-Keresek helyet-mosolyogtam rá majd ott hagytam.A szívem a torkomban dobogott.Egy szemét ládának érzem magam de muszáj vagyok ezt tennem.
-Mit szerettél volna?-ült le velem szembe és kezét az enyámbe csúsztatta
-George valami nagyon fontosról szeretnék besszélni-hajtottam le a fejemet
-Mondjad csak-szorította meg kezemet
-George én sajnálom de ez így nem megy tovább-amint kimondtam egy könycsepp gördült le az arcomon
-Mi a baj Hope?-tekintete aggodalommal volt tele
-Szakítani szeretnék-mondtam ki gyorsan és szemeimet össze szorítottam
-Miért?-csak ennyit kérdezett és a kezemet még mindig nem engedte el
-Mert te jobbat érdemelsz,egy olyan lányt aki szerelemből szeret-könnyeim egyre csak szaporodtam.Fájt véget vetni ennek a kapcsolatnak,nagyon megkedveltem de sajnos nem szerettem soha úgy.
-Semmi baj Hope-hangja még mindig kedves volt.Mellém ült és a karjaiba vont.
-Miért vagy velem ilyen kedves?Egy szemét alak vagyok-felnéztem az arcára
-Hope arról nem te tehetsz,hogy a szíved mást szeret-törölte le könnyeimet.-Nekem így is ez volt életem legszebb része-simított végig arcomon és apró puszit nyomott rá-Így is köszönettel tartozom.
-Te vagy a világ legrendesebb fiúja ezt soha ne feledd-öleltem magamhoz-Én köszönök mindent-suttogtam fülébe.
-Hope ne feledd rám még most is számíthatsz,nem szeretnélem elveszíteni,maradjunk barátok-mosolygott rám és közben segített felvenni a kabátomat.
-Köszönöm George-suttogtam-Remélem megtalálod az igazit és még minden féle képpen beszélünk.-szorosan magamhoz öleltem
-Mindig is te leszel az első szerelmem-suttogta fülembe.
-Köszönöm-suttogtam én is a fülébe,majd puszit nyomtam arcára és elmentem.

2/9 fejezet

Sziasztok!Tudom most elég hamar hoztam az újabb részt DE ez azért van,mert apukám holnap veszi el a gépemet és MINIMUM 1 hónapig nem is kapom vissza.Igen ez azt jelenti,hogy addig rész sem lesz:/Higyjétek el én annyira sajnálom de nagyon elrontottam a dolgokat:/ Tényleg mérhetetlenül sajnálom,hatalmas bűntudatom van,remélem meg tudtok bocsátani:/Tényleg nagyon-nagyon sajnálom:/(és azt is,hogy ennyiszer kérek bocsánatot).Remélem megtudtok várni de ha nem azt is megértem:/Most viszont itt az új rész:(:


zene/kötelező/
George lassú léptekkel követett fel a szobámig.Az ajtót ovatosan becsuktam mögötte és neki dőltem,ujjbegyeimmel végig simítottam tarkóján ezzel közelebb vonva magamhoz.Szemeit lehunyva közeledett felém és hagyta,hogy azt tegyek amit akarok.Két kezem közé fogtam arcát és hüvelyk ujjammal lágyan végig símítottam alsó ajkán.Szája lassan szétnyílt eleresztve egy apró nyögést.Fejét lassan hátrahajtva adtam apró puszit álla vonalára,mire állkapcsa megfeszült. A puszikat egyre lejebb ejtettem,majd gyengéden elkezdtem nyakát szívni.Nyelvem alatti terület ütemesen lüktetett,jelezve,hogy jól csinálom.Apró csókot nyomtam a már pirosló foltra,s lejebb haladtam.Elértem pólója nyakát ami megzavart ezért egy gyórs mozdulattal leszedtem róla. Bal kezemmel kusza hajába túrtam jobbal pedig végig símítottam minden egyes kockáján.Ujjaimat levezettem a v vonaláig,majd azt kezdtem el simogatni,mire teste libabőrös lett.Apró mosoly kúszott arcomra tudván mit váltok ki belőle.George szemeit kinyitva meredt rám és közben alsó ajkába harapott. Két kezébe fogta csúklómat és a fejem fölé emelte miközben neki szorította az ajtónak. Szemem lehunytam mikor száját végig húzta arcomon egészem a kulccsontomig ahol apró puszikat és szívásokat végzett.Számat egy jóleső sóhaj hagyta el,mire leengedte kezemet,hogy össze tudja kulcsolni ujjainkat. Lassan ment hátra és ült le ágyam szélére ölébe vonva engem.Bal kezem ismét hajába túrtam és megcsókóltam.Szánk lassan járt kihasználva minden egyes pillanatot.Fórró nyelve számban lüktetett,mire mégjobban hozzá bújtam.Keze hátamat tartótta és közben pólóm alá nyúlt.Apró köröket írt le minek hatására bizseregni kezdett forró újjai alatt.Csak egy pillanatra váltunk el míg levette rólam a pólót.Újra ajkaim után kapott és közben kezébe vette egyik melemmet.Apró nyögés szökött ki számon ezzel megszakíitva csókunkat.George tovább fólytatta és én hátra szegezett fejjel élveztem.Puha ajkai most nyakamra tapadtak és kezdték el szívni a bőrt.Kezeit visszasímította hátamra,hogy megtartson.Egy ovatos mozdulattal fektetett végig az ágyon.Finoman csókolt,közben pedig kigombolta nadrágom gombjait.Kicsit megemelve csípőmet segítettem neki a levételben.A ruhadarab a földre került,úgy mint Georgé is.Bal kezével fejem felett támaszkodott míg a jobbal oldalamat círógatta.Egész testemben lüktettem,mindennél jobban akartam őt.Kezemet végig vezettem hátán,fenekénél megálltam és belemarkoltam mire a számba nyögött.Újjaimat boxerébe akasztva húztam le róla az anyagot amiből könnyedén kibújt.Egyre lejebb puszilgatott és amikor elérte a csipke bugyimat egy ugyan olyan mozdulattal lehúzta rólam is.Óvatosan végig simított lábaimon és visszatért arcomhoz.Lábaimat szétnyitotta és rám nézett,aprót bólintottam. Mikor testünk egyesült fejemet hárta szegve élveztem a pillanatot.Lassan mozgott miközben végig csókokat lehelt ajkamra.Apró nyögések olykor sikolyok szöktek ki számon.Végig tartottuk a szemkontaktust csak akkor szakítottuk meg,mikor egy újabb csókot váltottunk.Éreztem,hogy közel vagyok,testem megfeszült és a gyönyör hatalmas hullámokban tört rám.Lihegve kapkodtam a levegő után miközben hasam még mindig lüktetett.George lehunyt szemmel borult még mindig hevesen mozgó mellkasomra. Ujjaimat végig futtatam hajában és apró puszit nyomtam feje búbjára.Tekintetét rám emelte és tornázott feljebb,hogy puszit lophasson.
-Szeretlek-szólalt meg elősször
-Én is szeretlek George-simítottam végig hüvelyk ujjammal arcám,mire apró mosoly kúszott arcára.
/zene kikapcs./


A nap sugarai apró pontokon világította meg arcomat.Szám mosolyra húzódott mikor megéreztem a két ölelő és védelmező kezet a derekamon.Még nagyobb mosoly kúszott arcomra mikor eszembe jutottak a tegnap este történtek.Óvatosan megfordultam,hogy szembe kerülhessek vele.Arca mosolygott miközben aludt,óvatosan végig simítottam arcán,majd puszit nyomtam homlokára.
Lassan kikászálódtam az ágyból és a konyhába igyekeztem ahol egyetlen egy személy volt csak..Zayn.Semleges arcal sétáltam el melette mire elkapta csuklómat és vészesen közel rántott magához.
-Mit akarsz Zayn?-kérdeztem idegesen
-Tegnap nem engedted,hogy elmondjam,hogy mi a bajom-nézett szemembe
-Mert mondjuk csak dadogtál!?-kérdeztem mint sem mondtam
-Akkor megmutatom az könyebb-suttogta,majd lecsapott ajkaimra.Szája lassan mozgott,újjaimat végig vezettem hátán,hogy bele tudjak túrni feket,kuszán álló hajába. Mikor ajkaink elváltak homlokát az enyémnek döntötte.
-Szeretlek Hope-suttogta,arcomra apró mosoly kúszott egészen addig amíg nem tudatosult bennem az,hogy mit tettem.
-Ezt miért csináltad?-kérdeztem kétségbeesetten
-Szeretlek érted Hope?-mosolygott.Agyam bedurrant azt sem tudtam mit csináljak.Reflexszerűen egy pofont adtam neki és az emeletre siettem.Mikor beértem a fürdőbe magamra zártam az ajtót és csak sírtam.Miért velem történik ez?-kérdeztem magamtól zokogva.

2/8.fejezet


Sziasztok mindenki!Van egy rossz hírem:// Ugyebár én most vagyok 9-es és az edzések mellett nem nagyon volt időm tanulni ami azt eredményezte,hogy most félévkor 3(!)tantárgyból is meg fogok bukni.Apukám még nem tudja de amint tudomást szerez róla biztos el fogja venni a gépemet.Abban is biztos vagyok,hogy amíg nem javítok nem fogja vissza adni,szóval nagyon sajnálom de egy darabig biztos nem lesz új rész:/
Kérlek bocsássátok meg nekem én sem így terveztem:/ Ez a rész kicsit rövid lett de szerintem annál tartalmasabb.Csak pénteken kapom meg a bizit ezért lehet,hogy még addig fel tudok rakni egy részt de ha mégsem SAJNÁLOM:/
Ui.:BOLDOG SZÜLINAPOOOT Zayn baba♥



Kisírt,feldagadt szemekkel baktattam le a konyhába és reménykedtem benne,hogy senki nincs még fent.Hatalmas szerencsémre egyedül voltam,gyorsan össze dobtam magamnak egy szenyát és sietősen a szobámba mentem.Nem volt kedvem ma senkivel sem beszélni és találkozni,csak egyedül akartam lenni és azon agyalni mit tettem.Kicsit igazságtalannak tartom Zaynt,hogy nem mondja el mi a baja velem.Egyik napról a másikra lett velem ellenszenves ami nagyon zavar.

"Ma gyere 5-re a park legnagyobb szökőkútjához."

Olvastam az imént kapott SMS-t ami George-tól jött.Hirtelenjében még azt is elfelejtettem,hogy nekem van egy barátom akit szeretek és viszont szeret. Hamarabb jött haza mint mondta aminek most nagyon örülök.Nincs senki másra szükségem csakis rá.

[...]
Zene hozzá/KÖTELEZŐ/
Kabátom cipzárját felhúzva sétáltam tovább a kivilágított utcákon.A hold és a fények tökéletes összhangot alkottak a természettel.Eső cseppek ragyoktak mindenhol a nem rég elállt vihar miatt.A fák megtépve fújták a levegőt ezzel hideget varázsolva.Mikor elértem a legnagyobb szökőkutat szám tátva maradt.Mindenhol apró gyertyák és rózsaszírmok voltak.Egy idős bácsi egy szál rózsát tartva kezében indult meg felém.Átadta a vörös virágot egy borítékkal ellátva.Lassan bontottam fel és kezdtem olvasni.

"Nem tudom hogyan jutottam ide,tudtam,hogy nem lesz egyszerű.De a benned lévő hitem annyira tiszta volt.Nem számított hányszor kerültem padlóra,te tudtad,hogy egy nap magasan fogok ragyogni.Csak nézz rám most,mert minden indul valamiből.De a valami nem lesz semmivé sem.Semmivé ha te nem lennél"

Szememben a könnyek megállíthatatlan sebességel törtek elő. Szívem vad vágtában zakatolt,lélegzetem akadozott.A levél kiesett a kezemből és fejemet forgatva kerestem a fiút aki a mindent jelenti.Szemem megakadt rajta amint a kis fahídon áll,kezében rengetek szív alakú lufival.Amint látta,hogy kiszúrtam kezét szét tárva várta,hogy menjek oda hozzá.Gondolkodás nélkül indultam meg felé és amikor oda értem nyakába ugrottam.Lassan ereszkedtem le róla,tarkóját elkapva csókoltam meg puha ajkait.Kezei derekam köré csavarodtak és úgy tartottak.Mikor elváltam tőle mélyen a szemébe néztem és újra könnyek gyűltek szemembe.Nem kellettek szavak,tudtuk mire gondol a másik.Arcomat végig simítva lehelt újabb és újabb csókokat számra.
-Szeretlek Hope-suttogta és homlokát enyémnek döntötte
-Én is szeretlek George-hunytam le szemeimet egy pillanatra,hogy újra felidézzem az elmúlt pár percben történteket.Mosolyogva nyitottam ki szemeimet és a kezében lévő rengetek lufira néztem.
-Még ennyi szívecske lufi is kevés arra,hogy megmutassan mennyire szeretlek-mondta és elengedte őket.Hozzá bújva néztem ahogyan a több száv gömb egyre feljebb és feljebb merészkedik.Arcomat nyakába fúrva lélegeztem be jellegzetes férfias illatát.Ujjainkat összekulcsolva indultunk meg a parkban,csak sétáltunk és élveztük egymás társaságát.
-Menjünk haza-fogtam közre arcát újabb csókot adva neki.
-Menjünk-mosolygott és újra útnak indultunk.
/Zenét kikapcsálhatjátok/

-Megjöttünk-kiáltottam el magam.
-A nappaliban vagyunk-jött a válasz,George kezét még mindig szorítva indultunk el az említett helyiségbe
-Apa nem baj ha ma George itt alszik?-néztem rá de tudtam a választ
-Dehogy baj-mosolygott rám,majd Georgra akivel közben kezet fogott.
-Iszom,addig maradj itt-leheltem csókot ajkaira és leültettem a kanapéra.Gyórsan előhalásztam egy poharat és a hűtőhöz sétáltam ahol nem találtam a kedvenc italomat.
-Ezt keresed?-kérdezte egy hang mögülem mire ugrottam egyet
-Zayn a frászt hozod rám-kaptam kezem a szívem elé-Igen azt-vettem ki kezéből
-Figyelj Hope-ragadta meg derekam és húzott közelebb magához-Nem akarom,hogy vele légy-mutatott a nappali felé.Kezeit lerázva magamról löktem arébb.
-Mégis miért?-kérdeztem dühösen-Tegnap még azt akartad,hogy hagyjuk egymást,most meg,hogy hagyjam a fiút akit szeretek?-ordítittam vele
-Hope,kérlek halkabban-tette kezét szája elé-Én csak,csak-dadogott
-Csak?Értem én,hogy nem akarsz velem kommunikálni,bár nem tudom miért,de akkor legalább azt ne akard eldönteni,hogy mit kezdjek az életemmel-mérgesen löktem arébb és siettem a nappaliba ahol mindenki néma csönben nézett a konyha felé.
-Gyere George-fogtam meg kezét mosolyogva és az emeletre siettünk.

2/7.fejezet

Sziasztok meg is hoztam  a következő részt:) Még mielőtt elkezdenétek az olvasást lenne egy hatalmas kérésem.Amint végeztetek a résszel klikkeljetek ide: A rettegés háza és olvassátok el az első fejezetet. Feliratkozni ér:) Nem is húzom tovább a szót,jó olvasást:)



Legszívesebben ordítottam volna,semmire sem emlékszem a tegnap estéből.Nem tudok semmit,csak annyit,hogy ma Niall bácsi melett ébredtem. Nagyon remélem,hogy nem csináltam semmi hülyeséget. Soha nem tudnám megbocsájtani magamnak és Niall bácsi sem magának. 
-Most mi tévő legyek?-tettem fel hangosan azt a kérdést ami most a legjobban foglalkoztatott.Kénytelen leszek felkelteni.
-Hé Niall bácsi-rázogattam-Kelj fel-nem reagált amiért elkezdtem sírni.Valószinüleg még bennem van a pia hatása,mert olyankor vagyok érzékeny mindenre.
-Hope mi a baj?-kérdezte komásan,miközben a hátamat simogatta
-Az,hogy nem keltél fel mikor keltegettelek és nem emlékszem semmire-sírtam tovább.

*Niall szemszög*
Most mi a fenét csináljak?Pontosan tudom mi történt tegnap este Hope-al de nem szeretném elmondani neki.Hazudnom kell,muszáj lesz.
-Tudod este nagyon részeg voltál és amikor jöttél fel a lépcsőn majdnem elestél.Megláttalak és behoztalak ide.Kimentem,hogy szóljak a többieknek,hogy itt vagy egyedül de te meg akartál "szökni" ezért kénytelen voltam itt aludni veled-mosolyogtam rá.
-Tényleg csak ennyi? Én meg már azt hittem-könnyebült meg a hangja 
-Jaj dehogy is-nevettem.Mi dehogyis?Inkább dehogyis nem!
"Röhögcsélve hagytam el a fürdő szobát,mert már bennem is volt egy kevés pia.Hangosan trappoltam a lépcső felé-ugyse hallja senki a zene miatt-amikor megláttam Hope-ot és egy fiút amint nagyban falják egymást.Csak mosolyogtam és mondtam egy 'fiatalok'-at. Aztán hirtelen jött a felismerés miszerint George nincs itt. Lassan közelítettem meg őket,hogy megnézhessem ki az a fiú.Állam szinte a földszintig zuhant mikor rájöttem,hogy az a fiú akivel Hope megcsalja barátját nem más mint Zayn. Én hülye hittem neki,hogy nincs köztük semmi. Most már világos minden.Zayn féltékenykedése,a kézfogások a hosszas ölelkezések.Ezek ketten szerelmesek egymásba.Tudtam,hogy szét kell őket szednem ugyanis ha nem teszem még olyan történik aminek nem kéne.Szerencse,hogy én vettem őket észre és nem valaki más mondjuk Harry vagy Liam.
-Hope most velem jössz-szedtem szét őket
-De én Zaynnel szeretnék-csókolta meg megint
-Nincs vita-ragadtam meg kezét
-Engedd el haver-szólt rám Zayn
-Nem Zayn te menj innen most-kiáltottam rá és tovább indultam.Egészen a szobámig meg sem álltam vele ahol leültettem az ágyra.-Mi volt ez Hope?-kérdeztem idegesen-És ha apád talál meg?-kiabáltam mostmár szegénnyel is.
-Dehát ha szeretem őt?-nevetett
-Tehát te szereted?-ültem le mellé
-Igen de ezt ne mond el senkinek.Főleg ne Hope-nak-nevetett még mindig.
-Igérem ez a mi titkunk marad-fogtam meg kezét-Most feküdjünk le-mondtam neki és levetkőztettem./Persze csak fehérneműre/"
-Köszönöm Niall bácsi,hogy segítettél este-puszilta meg arcomat
-Ezért vagyok-mosolyogtam rá-Menj a szobádba és öltözz át én addig lemegyek reggelizni-néztem rá.Miután távozott a szobámból sietősen Zaynhez mentem aki még nagyban aludt.
-Kelj fel te barom-ütöttem meg egy párnával de semmi.-Nem mondom még egyszer-majd elkezdtem verni őt és lehúztam róla a takarót.
-Mi a f*sz van már?-nézett rám-Mit akarsz Niall?-kérdezte bunkón
-Azt,hogy tegnap este majdnem megb*asztad Hope-ot.Csak ezt akarom-néztem rá mérgesen
-Hogy mi?-ült fel hirtelen az ágyon.
-Jól hallottad ha nem találok rátok ahogy nagyban faljátok egymást akkor most itt feküdne melleted.-ültem le mellé
-A francba.El mondtad neki?-nézett rám
-Nem és kérlek te se tedd.-néztem csoki barna szemeibe amik most félelmet tükröztek
-Köszönöm-suttogta
-Nincs mit de Zayn-itt rám kapta a tekintetét-Igazán el mondhatnád mi van köztetek.
-Semmi-nevetett fel kínosan
-Ne mond.Ott a tegnap akkor multkor az activity a kézfogás.Nekem el mondhatod-tettem kezem a vállára megnyugatás képpen.
-Tényleg nincs semmi-sóhajtott fel-Mármint,jaj Niall ez olyan nehéz.
-Mond csak.-mosolyogtam rá
-Szeretem-mondta ki gyorsan.Most meg kelett volna lepődnöm mégsem tettem.Nem mondtam semmit,reméltem,hogy folytatja-Szeretem őt de ő nem szeret engem-sütötte le szemeit.
-Zayn sajnos nem tudok semmi jót mondani.10 évvel idősebb vagy arról ne is beszéljünk,hogy van egy feleséged.
-Tudom de nem tudok ellene tenni.Niall kérlek ezeket ne mond el senkinek-nézett rám
-Bennem meg bízhatsz-mosolyogtam rá-Van még valami amit el szeretnél mondani?-kérdeztem rá
-Nem csak tegnap csókoltam meg-suttogta
-Komolyan?-ezen tényleg meg lepődtem
-Ez már vagy az ötödik alkalom volt.-mondta még halkabban
-Zayn.Ne csináld ezt vele-ráztam meg fejemet.

*Hope szemszög*
-Jó reggelt-köszöntem a konyhákban lévőknek.Gyorsan a szekrényhez siettem és a gyógyszerek közt kezdtem el kutakodni.Sikertelenül ugyanis semmi fájdalom csillapítót nem találtam.Idegesen csaptam be az ajtót és ültem le a helyemre.
-Itt van-tólta elém Liam bácsi a keresett kapszulákat
-Köszönöm-néztem fel rá hálásan amire egy mosollyal válaszolt.-Mi a mai program?-kérdeztem kicsit vidámabban
-Majd ha kimész a nappaliba meg tudod-nagyon kiváncsi voltam ezért felálltam és át sétáltam a másik helyiségbe.Bárcsak ne tettem volna.Mindenhol műanyag poharak,csikkek és morzsák voltak.Úgy érzem ez a mai nap nagyon hosszó lessz,hatalmasat sóhajtva indultam vissza a konyhába ahol már tele volt minden hatalmas zsákokkal.
-Mindenki fogjon meg eggyet és kezdje el össze szedni a szemetet-adta ki az utasításokat Liam bácsi.Hisztizve bár de megfogtam egyet és elkezdtem felszedni a mocskot.Időközben megjelent mindenki és ők is beszálltak a takarításba. 
-Szia apa-öleltem szorosan magamhoz
-Jó reggelt kincsem-mosolygott-Na jó volt a buli?-kérdezte
-Hát amire emlékeszem az alapján igen-mosolyogtam
-Jó hamar eltüntél-nézett rám-Meg ti ketten is-mutatott Zaynre és Niall bácsira
-Hope-al voltam-mondta Niall  bácsi mire apa elég csúnyán nézett rá-Nyugi csak vigyáztam rá-nevetett fel,mire apa is elmosolyodott
-Nem is gondoltam,hogy bármit is csináltál vele-nevetett
-Te hol voltál Zayn?-kérdeztem tőle halkan
-Ne érdekeljen az téged-mondta és tovább állt.Hát ennek meg mi baja?

[....]
-Zayn mi a baj?Egész nap olyan bunkó vagy velem.Valami rosszat mondtam?-mentem be a szobájába.
-Hope kérlek hagyj békén-fordult a másik oldalára
-Addig nem megyek el ameddig nem mondod el,hogy mi a baj-zártam be az ajtaját.
-Hope,add ide a kulcsot-állt fel
-Nem-mondtam egyszerűen és közelebb mentem hozzá.Lassan az ablakához sétált és kifele nézett rajta.-Mi a baj?-mentem háta mögé és öleltem meg.Megfordúlt és mélyen a szemembe nézett.
-Hope kérlek-olyan közel volt,hogy szinte a számba suttogta.-Hagyjuk egymást-hajtotta le fejét
-Miért?-estem kétségbe-Miért csinálod ezt?-gördült le egy könnycsepp az arcomon.
-Sajnálom-csak ennyit mondott és vissza feküdt az ágyába.Ott álltam megsemmisűlve.Miért csinálja ezt velem? Szemem fátyolos lett és egyre több csepp kivánkozott ki.Még egy utolsó pillantást vetettem rá és sietve hagytam el szobáját.