2/23.Fejezet


-Ezt nem hiszem el-kiabáltam idegesen és elkezdtem kidobálni a 3. szekrényem tartalmát is.
-Mit csinálsz?-lépett be Niall az ajtón.
-Keresem az utat Narniába.Szerinted?-rá sem néztem csak kerestem tovább.
-Zayni a csajod megőrűlt-kiabált és elhagyta a szobámat.
-Ezt látnom kell-hallottam meg valahonnan Loui hangját.Nem érdekelt csak kerestem tovább,egyszer csak Zayn jelent meg és ő is dobálni kezdte a cuccaimat.
-Te meg mit csinálsz?-néztem rá.
-Gondoltam segítek-rántotta meg a vállát.
-Azt se tudod mit csinálok-húztam össze szemeimet.
-Miért mit csinálsz?-ugyan azt tette amit én.
-Keresem a korcsolyámat-lehajoltam és újra keresni kezdtem.
-Ezt itt?-emelte fel az említett tárgyat.
-De..de hogyan?Hol volt?-vettem ki a kezéből.
-Az ágyon-nézett furcsán.
-Úristen mekkora barom vagyok-csaptam homlokomra.-Reggel kiraktam az ágyamra.Most nézz körbe-mutattam a szobámra ami úgy nézett ki,mint egy csatatér-Nincs kedvem felszedni mindent-sóhajtottam.
-Hát ha szépen kérsz,esetleg...segíthetek-nézett rám boci szemeivel.
-Azt mondod?-kezem a nyakába kulcsoltam és finoman megcsókoltam.
-Ezt nem hiszem el.Bármikor amikor látlak titeket épp egymás szájában matattok.Melletetek biztos nem lesz impotens az ember-forgatta meg szemeit Loui amikor betört a szobámba.-Juj-rohant be és kikapta kezemből a korit.-Korizni megyünk?-csillantak fel szemei.
-Úgy gondoltam,hogy egyedül lemegyek kicsit mozogni-húztam a számat.
-Okés-rántotta meg a vállát Loui.
-Köszi-mosolyogtam rá.
-Ugyan nincs mit-megsimogatta a vállam és kisétált a szobámból.-Hé fiúk,ma korizni megyünk Hopeal-ordította el magát a folyosón.
-Esküszöm kicsinálom egyszer-forgattam meg szemeimet.Zayn csak nevetett és egy gyórs csokot lehelt ajkaimra.
-Megyek készülödni a csajommal megyek korizni-húzta félmosolyra a száját.
-Mekkora mázlista az a lány-csóváltam a fejem.
-De még mekkora-nevetett.
-Amúgy,miért külön szobában vagyunk-gondolkodtam el.
-Nem is tudom-állt meg Zayn is-De tudod mit? Holnap átpakolok miközben rendet rakunk itt-mutatott körbe fintorogva.
-Szeretlek-egy puszit dobtam felé.
-Én is téged-elkapta a puszit és a szívére rakta.Olyan édes,imádom.

****

-Ha még egyszer nekemjössz,kigáncsolsz,ellöksz,nekemlöksz valakit vagy akár csak felém jössz fogom a kezed és feldugom a seggedbe úgy,hogy a torkodon fog kijönni-szegeztem Louira a mutató ujjam.
-Na de kislányom-nézett rám "szigorúan" apa.
-Harry a lányod bántalmazni akar engem,mindig-bújt oda hozzá Loui.
-Biztos van rá oka-nevetett-Megnézném ahogyan megkínos-nevetett tovább és arrébb siklott.
-Énis-bólogatott Niall és Liam felé fordult-Liam-nézett rá kiskutya szemekkel-Eljössz velem enni egy szendvicset.
-Persze,gyere-mosolygott Niall felé és a kezét nyújtva segített neki lebotorkálni a jégről.
-Állj-néztem rá Louira-Megmondtam 5 méter-szoltam rá és Zayn kezét megfogva arrébb koriztunk.
-Komolyan itt hagytok egyedül?-sipákolt.

****

-Ez jó volt-mosolygott Liam a kanapén ülve.
-Igen,többször is elmehetnénk-mosolyogtam rá.
-Én benne vagyok-nevetett Loui.
-Te nem jössz-néztem rá.
-Na mert miért nem?-kérdezte felháborodva.
-Mert egy gyökér vagy-rántottam meg a vállam.
-Most miért kell sértegetned?-kezdte a műsírást.
-Jaj megsértettem Loui kicsi lelkét?-gügyögtem neki.
-Igen,mélyen megbántottál-szipogott.
-Hogy oda ne rohanjak-csaptam össze tenyeremet.
-Pedig kéne-nézett rám aranyosan.
-Ilyenkor olyan cuki vagy-mosolyogtam rá és az ölébe másztam-Miért nem tudsz mindig ilyen lenni?-nevettem már mikor a hajammal kezdett babrálni.
-Istenem Hope,emlékszem amikor kicsi voltál akkor is mindig így ültél az ölemben és én mindig befontam a hajad-áradozott.
-Fond be-suttogtam és egy puszit nyomtam arcára.

-Zayn!-hallottuk meg egy nő hangját.
-Anya?-erre mindenki oda kapta a fejét.-Mit keresel te itt?-állt fel zavartan Zayn.
-Örülök,hogy örülsz nekem-csóválta a fejét Patricia.
-Persze,hogy örülök csak nem értem-ölelte magához édes anyját.
-Fontos dolog miatt vagyok itt-ült le a kanapéra-Beszéltem Perrievel-erre mindenki tátott szájjal meredt Patriciára.
-Mikor és mit?-suttogott Zayn.
-Azt mondta elváltatok-Zayn arcát fűrkészte,próbált valamit kiolvasni belőle-De nem mérges-zavartság futott át az arcán.
-Még mit mondott?-suttogott Zayn.
-Azt,hogy már nem volt igazi a kapcsolatotok és amúgy is összejöttél valakivel akit ő is nagyon szeret. Egyáltalán nem mérges én viszont igen-mostmár szinte kiabált-Mit gondoltál kisfiam? Van egy gyönyörű feleséged és elválsz tőle? Még gyerekeid sincsenek.És amúgy milyen kis fruskára cserélted le azt az aranyos lányt?-állam mostmár a padlót súrolta,próbáltam magamra vonni Zayn figyelmét.
-Borsó-kiabáltam be mire mindenki amolyan "mi bajod van ember" fejjel nézett rám.Próbáltam jelezni Zaynek,hogy ne mondja el anyukájának,hogy velem van.Remélem leesett neki.
-Szóval-húzta el a szót Patricia-Ki az a lány?-hangja határozott volt.
-Nem beszélhetnénk meg ezt holnap anya? Késő van már,mindenki fáradt,rád is rádfér a pihenés-állt fel Zayn és kezét nyújtotta édesanyjának.
-Rendben-sóhajtott Patricia-De holnap mindent elmondasz-mondta szigorúan de utána elmosolyodott és arcon csókolta Zaynt.
-Gyere anya megmutatom a szobádat.-és ezzel el is tüntek.
-Basszameg-csúszott ki a számon.
-Aha-bámult rám Loui.
-Sok sikert kicsim-rántotta meg a vállát apa és elindult az előszobába.
-Kösz,igazi minta apa vagy-néztem rá széttárt karokkal.
-Bocsi kicsim de mennem kell-nyomott puszit homlokomra-Igérem kitalálok valamit-mosolygott és már el is hagyta a házat.Megint.