NOVELLA-Székely Vivien-nek:)


-Zayn hatalmas baj van-rontottam be a szobájába
-Mi a baj kicsim?-ült fel rémülten az ágyon-Gyere ide-tárta szét karjait.Gondolkozás nélkül ölébe ültem lehajtott fejjel.
-Már 2 hete késik-suttogtam
-Hogy mi?-fordított maga felé
-Annyira sajnálom-kezdtek el hullani a könnyeim
-Ugyan Hope,semmi baj.Elmegyünk orvoshoz meg veszünk gyors tesztet.Nem lesz semmi baj-puszilt bele hajamba és közel vont magához.Nem gondoltam volna,hogy ilyen jól fogja viselni azt hittem ordibálni fog.
-Félek-suttoktam mellkasába
-Nem lesz semmi baj.-simogatta a hátam.-Én..én sajnálom-dadogott.Hirtelen rá kaptam a tekintetem,nem értettem miért kér bocsánatot.-Én csak...próbáltam oda figyelni,nem akarom tönkretenni az életed egy gyerekkel.-a végére szinte már teljesen elfogyott a hangja
-Jaj,figyelj-közre fogtam arcát,hogy rám nézzen-Figyelj,nem tettél tönkre semmit.Még nem biztos és ha tegyük fel igen akkor sincs semmi baj-pusziltam meg fusztrált arcát.
-Hope még csak 19 vagy.Nem hiszem,hogy minden időd egy gyerekkel akarod tölteni-hangja fájdalommal teli volt.
-Ez igaz-erre felkapta a felyét.-Mert én nem csak egy gyerekkel akarom az időm tölteni hanem az apukájával is-néztem mélyen a szemébe
-Szeretlek-suttogta és egy édes csókot lehelt ajkaimra.

**************

-Na mit mutat?-kérdezte az ajtón túlról
-Még...én nem merem-nyitottam ki az ajtót.A doboz még mindig a mosdón hevert kibontatlanul.
-Itt vagyok-suttogta és kezébe vette a dobozkát.A kezembe adta és elindult az ajtó felé.
-Maradj-suttogtam,mire vissza fordult és a kád szélére ült.Mikor végeztem leraktuk a tesztet és csak vártunk.Ujjainkat összekulcsolta és az ölébe húzott,apró nyugtató puszikat nyomott arcomra.
-Hope,mi van ha két csík van?-kérdezte,ezzel kizökkentve engem a gondolatmenetemből.Hirtelen fellpattantam és a tesztet a kezembe vettem.Pontosan két tökéletesen ugyan olyan csík díszelgett rajta.A teszt kiesett a kezemből,ez azt jelenti,hogy terhes vagyok.
-Terhes vagyok-suttogtam olyan halkan,hogy még én is alig hallottam meg.Készen állok én erre?Készen állok rá,hogy egy gyerekről gondoskodjak,hisz még én is az vagyok...Zayn arcára egy hatalmas mosoly kúszott.Ez volt az ami ráébresztett,hogy igen,készen állok,hisz nem vagyok egyedül.
-Ohh Hope-kapott a kezébe és a magasba emelve megpörgetett.Kénytelen voltam felkuncogni,olyan aranyos volt,olyan boldog és gondatlan.
-Menjük el orvoshoz-mosolyogtam rá és egy csokot nyomtam szájára.
***********************

-Zayn-próbáltam felkelteni de semmi.-Kicsim-kezdtem el csokolgatni,mire kinyitotta gyönyörű szemeit.
-Szia szépségem-mosolygott édesen
-Szia-suttogtam és egy puszit nyomtam orra végére-Lassan indulnunk kell
-Jaj tényleg-pattant fel-Adj fél percet,addig menj ülj be a kocsiba-lehelt gyors csokot ajkaimra.

-Úgy izgulok-mosolyogtam Zaynre és összekulcsolt ujjainkra néztem
-Nem lesz semmi baj-mosolygott és belepuszilt a hajamba
-Zayn?-néztem rá.-Hogyan mondjuk el apának?-kérdeztem
-Hope Styles?-jött ki egy nővérke
-Igen-álltunk fel Zaynnel
-Dr.Roger várja-mosolygott rám.-Elnézést de első alkalommal maga még nem jöhet-nézett Zaynre
-Nem lesz semmi baj-mondta és egy utolsó csokot adott./blogból kiszedve idáig/

-Mióta késik?-kérdezte az orvos de tekintetét el sem vette a képernyőről.
-2 és fél hete körül-belül-számolgattam magamban.
-Nos-rám nézett egy teli mosollyal-Ön terhes-őszinte volt a mosolya-Ez itt-mutatott a képernyőre-A lába és itt dobog a szíve-mutatott oda.Hihetetlen egy élet van bennem.
-Csodálatos-suttogtam.
-Az-mosolygott a Doktor nő.
-Hanyadik hétben vagyok?-néztem rá miközben kikapcsolta a monitort és egy törlő kendőt adott,hogy a trutyit leszedjem a hasamról.
-Most lépett be az 5.-be.Mostantól,minden hónapban jöjjön el egy últrahangra és ha úgy gondolja van valami baj akkor természetesen hamarabb.Tessék ez az öné-mosolygott és kezembe adta a képet a babáról.-Gondolom mondanom sem kell,hogy a baba érdekében semmi alkohol és cigaretta,drogok és egyéb káros anyagok.Adok egy prospektust amiből megtudhatja,hogy milyen gyógyszereket érdemes szedni.-és a kezembe is nyomott és prospektust.
-És-kicsit zavarban voltam.Csak most esett le,hogy ezt valahogy apáéknak is be kell majd nyögnöm-Öhm...mikortól lesz látható a hasamon?-földet pásztáztam a kérdésem után.
-1-2 héten belül már biztosan fog látszani egy kicsit de az olyan lesz csak mintha felszedett volna pár kilót,aztán majd hétről-hétre egyre nagyobb lesz-most is mosolygott.
-Rendben,köszönöm-kezemet nyújtottam,majd távoztam a szobából.Zayn lehajtott fejjel ült de amint kiléptem az ajtón felkapta a fejét.Gyórsan felpattant és idegesen toporgott egyhelyben. Elővettem a kis képet és a kezébe adtam.
-Úristen Hope-gyórsan megnézte a képet és fátyolos szemekkel a karjaiba vett és nevetve megpörgetett.-El sem hisze,-suttogta és a könnyek végig folytak arcán úgy mint az enyémen is.
-Gyerekünk lesz-suttogtam.
-Igen,igen,igen-kiabálta és megcsókolt.

*****

-Zayn,hogy mondjuk el apának?Még azt sem tudja,hogy együtt vagyunk-kérdeztem a fiút aki a hasamat simogatta és puszilgatta.
-Nem tudom.Te tudod?-gügyögött a hasamba amin kénytelen voltam kacagni-Hallgasd a mamit ahogy kacag a világ legszebb hangja-beszélt még mindig a hasamhoz.Annyira aranyos,biztos vagyok benne,hogy jobb apát soha nem is találtam volna.Beletúrtam hajába és kicsit meghúztam,hogy rám nézzen.
-Este elmondjuk neki-bólogattam és egy csókot nyomtam ajkaira,majd felálltam és lementem a konyhába.

*****
-Zayn elösször csak apának vagy mindenkinek mondjuk el?-suttogtam a vacsora közben.
-Szerinted akarná elösször csak Ő tudni?-kérdezett vissza
-Nem tudom-néztem rá kétségbeesetten.
-Te vagy a lánya-vágta a fejemhez.
-Te meg  a bandatársa már majdnem olyan régen-vágtam vissza.
-Hé,miről sugdolóztok?-kérdezte Liam
-Semmiről-mondtuk egyszerre.
-Na ki vele,tudjátok mi a szokás-nézett rám apa.Nálunk a családban van egy olyan szokás,hogy aki sugdolózik a társaságban és rajta kapják annak el kell mondani azért,hogy ne legyenek titkaink egymás előtt.
-Elösször inkább Harrynek szeretnénk elmondani-mondta félve Zayn.
-Nyugodtan mondjátok-mosolygott apa.
-Te akartad-erőltettem mosolyt az arcomra.Megfotam Zayn kezét és felálltunk.
-Hope és én együtt vagyunk....
-És én terhes vagyok-fejeztem be gyórsan a mondatot.Összeszórítottam a szemem és vártam a reakciót.Loui hangosan felnevetett de amikor látta,hogy senki más nem nevet még mi sem tátott szájjal meredt ránk.
-Ez igaz?-suttogta apa
-Igen-suttogtam.
-Te felcsináltad a lányomat?-olyan hévvel állt fel a székből,hogy az felborult mögötte és hangosan landolt a padlón.
-Én..én-dadogott Zayn.
-Nem apa,együtt voltunk már amikor megtörtént-védtem meg Zaynt.
-Nem tudom mit mondjak-suttogta apa és faképnél hagyott minket.
-Úr-isten-mondta Niall még mindig tátott szájjal.
-Most mi lesz?-néztem Zaynre könnyes szemekkel.
-Én..én azért gratulálok-mosolygott Loui és megölelt.
-Én is..
-És én is-fejezte be Liam Niall mondatát.
-Köszi-suttogtam és megöleltem mindhármukat.
-Akarod,hogy beszéljek vele?-nézett rám Liam.
-Megtennéd?-néztem fel rá.
-Persze-belepuszilt a hajamba és felment apa után.

*****
-Ez annyira unalmas-hisztizett Niall miközben a Tv-t kapcsolgatta.
-Mi lenne ha megállítanád egy csatornán?-kérdeztem tőle.
-Hát akk...-nem tudta befejezni,mert valaki megköszörülte a torkát.Amint megláttuk,hogy apa az Zayn elvette a kezét a hasamról és átült a kanapé másik oldalára.
-Maradj csak-suttogta apa.
-Nem haragszol?-suttogtam és felálltam.
.Hogy is tudnék rád haragudni kicsim?-kérdezte és ahogy szemébe néztem láttam,hogy sírt.
-Apa te sírtál-jelentettem ki és a nyakába ugrottam.Erősen szorított magához,majd eltolt és ahasamra tette a kezét.
-Szia pici itt a nagypapa-beszélt a hasamhoz amitől könnyek gyűltek a szemembe.-El sem hiszem,hogy  nagypapa leszek-mosolygott.-Gyere ide-mutatott Zaynre aki elé lépett. Apa megragadta a kezét és szorosan magához ölelte.Hallottam ahogyan azt suttogja a fülébe,hogy: "Köszönöm".

Hát......röviden ennyi,hogy mi lett volna Ha....:)
   Remélem tetszett,főleg neked Vivi;)