11.Fejezet





Harryvel épp a Tv-t néztük amikor kopogtak az ajtón.
Én: Ki lehet az? Mi van ha anya az?
Harry: Biztos nem mondtak neki a fiúk semmit.
Én: De ismered anyát,ha valamit megakar tudni...
Harry: Igazad van. Maradj itt majd én kinyitom.
Lassan odasétált az ajtóhoz és megkérdezte kiaz.
Liam: Én vagyok az Liam. Engedj be.
Harry: Szia Liam mit keresel itt?
Én: Gyertek már be.
Liam: Amanda van egy rossz hírem.
Én: Jaj ne. Mit csinált anya?
Liam: Hát azt,mondta,hogy amint hazaértetek a "nyaralásból" haza kell utaznod.
Harry: Hogy érted,hogy haza kell utaznia?
Liam: Úgy,hogy Katy azt mondta,hogy vissza kell költöznie hozzájuk.
Én: Mi? Az nem lehet, nem bírom ki nélkületek-alig bírtam,hogy ne sírjak-
Liam: DE. Mivel tök okos vagyok meg minden ki találtam valamit.
Harry: Bökd már ki.
Liam: Naszóval....ugyebár Amanda egy hét múlva lessz 18.
Én: Igen. És?
Liam: Nagy korú leszel ami azt jelenti,hogy nem kényszeríthetnek semmire. Még arra sem,hogy haza költözz.
Amikor meghalottam Liam ötletét teljesen megfagytam. Hogy juthatott ez az eszébe? Hogy lehet valaki ilyen okos? Azt se tudom,hogy háláljam meg neki. Örömömben a nyakába ugrottam.
Én: Köszönöm Liam. Nagyon hálás vagyok.
Liam: Ugyan nincs mit.
Harry: Tényleg kössz haver. De ez,hogy jutott eszedbe?
Liam: Hát tudod,nagyon megkedveltük Amandát és mi sem akarjuk,hogy elmenjen ezért gondolkozni kezdtem és eszembe jutott ez.
Én: Jaj Liam.-mostmár elkezdtem sírni és megint szorosan magamhoz öleltem.-
Liam: Amúgy az anyukád már elment, ha gondoljátok haza jöhettek.
Harry: Ezt az estét már itt töltjük,de holnap megyünk.
Liam: Rendben akkor én megyek is. Harry válthatnánk pár szót odakint?
Harry: Mindjárt jövök kicsim addig feküdj le.
Én: Rendben. Szia Liam.

*Harry szemszöge*
Mit akarhat Liam? Lehet,hogy valami baj van csak Amanda elött nem merte elmondani? Gondolkozásomből Liam zökentett ki.
Liam: Figyelj Harry, Amandának egy hét múlva szülinapja és arra gondoltunk,hogy csinálhatnánk neki egy meglepi bulit.
Én: Ez remek ötlet. Ezen még nem is gondolkoztam. Azt se tudom mit vegyek szülinapjára.
Liam: Majd kitaláljuk, de mostmár megyek,majd holnap megbeszéljük a részleteket.
Én: Rendben. Szia, és mégegyszer köszi mindent!
Liam: Szia és nincs mit!
Mikor visszamentem a szobába teljesen leesett az állam. Mindenhol gyertyák voltak,de Amanda sehol. Mikor épp szóltam volna neki, megjelent elöttem egy nagyon sexy fehérneműben. Nagyon szép volt,néha elgondolkozom azon,hogy nem vettem ezt észre éveken át és miért csak most vallottam be neki,hogy szeretm? Az este további része csodásan telt.

*Amanda szemszöge*
Reggel nagyon boldogan keltem fel. Harry még aludt ezért gondoltam kiugrok a boltba és veszek valami reggelit. Mikor visszaértem Harry még mindig aludt ezért egy lágy csokkal felkeltettem.
Én: Jorregelt hasadra süt a nap.
Harry: Jorregelt. Hol voltál?
Én: Boltban, hoztam reggelit.
Harry: Igen? És a desszert mi lessz?
Én: Hát van egy-két ötletem.
Megreggeliztünk és elindultunk haza. A fiúk a nappaliban ültek és valami latin-amerikai sorozatot bámultak. El sem hiszem,hogy ilyen baromságot néznek.
Én: Sziasztok megjöttünk.
Loui: O hála az égnek! Azt hittem meghaltál...
Én: Loui te mégis mit idtál? Miért haltam volna meg?
Niall: Tudod tegnap itt volt anyukád és nagyon megijesztett és azt hittük,hogy...érted.
Én: Istenem,hogy lehettek ilyen nyomik? Hol van Liam?
Zayn: Kiment Danielle-ért a reptérre.
Én: És most itt lessz velünk?
Harry: Hát ja. De nem mondtam neked tegnap?
Én: Hát valahogy nem említetted.
Loui: Miért parázol ennyire?
Én: És ha nem fog bírni?
Niall: Jaj Amanda téged mindenki szeret.
Itt mindineki érdekesen nézett Niallre,de nekem annyira jól esett,hogy megöleltem a kis szőke manót.
Liam: Megjöttünk!
Danielle: Sziasztok skacok.
Mindenki odarohant hozzá és megölelte. Nagyon féltem,de én is odamentem. Kezet akartam vele fogni de ő magához rántott és megölelt.
Danielle: Szia Danielle vagyok te meg biztos Amanda. Mindent tudok ám rólad..
Annyira zavarban voltam,hogy nem tudtam semmit sem mondani.
Danielle: Nyugi csajszi nem harapok. De tudod mit? Ma elmegyünk vásárolgatni és jobban megismerjük egymást.
Első benyomásra nagyon kedves lány és szinpatikus.
Én: Rendben ez nagyon jó ötlet.
Hamar eljött a délután. Elmentünk Danielle-val vásárolgatni. Nagyon megismertük egymást. Nagyon kedves és aranyos lány. Elmesélte,hogyan ismerkedtek meg Liammel. Nagyon szeretik egymást,annyira aranyosak. Este 9 fele értünk haza,de senkit sem találtunk otthon csak egy cetlit az ajtón.
Én: Remélem ez nem olyan mint a multkori.
Erre Danielle csak nevetett,mert elmeséltem neki,hogy mi történt a multkór.
Danielle: Ez most nem az. Mást írtak:
"Valami nagyon fontos dolgunk van. Későn jövünk, puszi:*"
Nagyon nem érdekelt,hogy hol vannak. Még megnéztünk egy filmet és utána elmentünk aludni.

Hamar eltelt ez a hét. Szinte minden napot együtt töltöttünk Danielle-val. Viszont a fiúk nagyon sokat titkolóztak, ami kifejezetten zavart. Eljött a nagy nap..ma arra keltem,hogy Danielle ugrál az ágyamon és Boldog születésnapot énekli. Nagyon jól esett,de Harry sehol sem volt. Egész nap vásároltunk,szülinapom alkalmából,de Harry még egy sms-el sem dobott meg.
Én: Danielle szerinted Harrynek van valakije?
Dan.: Igen. Te.
Én: Nem úgy értem hanem szerinted,nem csal meg?
Dan.: Miért csalna meg? Nagyon szeret.
Én: De ebben az egy hétben nem is foglalkozott velem ma még arra sem volt képes,hogy megdobjon egy sms-el,hogy boldog szülinapot vagy valami.
Dan.: Nyugi csajszi garantálom,hogy nem csal meg. De mostmár menjünk haza.
Én: Ha te mondod...

*Harry szemszöge*
Én: Fiúk csipkedjétek magatokat. Danielle most küldött egy sms-t,hogy most mennek haza átöltözni.
Loui: Nyugi Hazza, örülni fog.
Én: És ha nem fog neki tetszeni és elhagy? Biztos,hogy jók a kék lufik? Ne legyen inkább rózsaszín?
Liam: Harry nyugodj meg. Te ismered a legjobban és ha te azt mondod,hogy kék a kedvenc színe akkor nem kell rózsaszín lufi.
Én: Rendben csak azt akarok,hogy minden oké legyen. Niall,teszed le de röktön azt a szendvicset az estére van.
Niall: De ma még nem ettem semmit. És amúgy is Zayn már megitta a Wodka felét.
Én: Mi? Zayn ez most komoly?
Zayn: Csak letszteltem,hogy jó-e még.
Istenem hova keveredtem. Megjöttek a vendégek alig vagyunk csak pár barát meg mi. Sms-em jött.:
   "Danielle: Most indulunk!"
Én: Fiúk most indulnak. Mindenki a helyére.

*Amanda szemszöge*
Én: Hova megyünk? És miért kelett ennyire kiöltöznöm?
Dan.: Nem mind1 az neked? Amúgy meg nagyon csini vagy.
Egész úton néma csöndben ültem és vártam,hogy megérkezzünk. Bár nem tudtam,hova megyünk azért izgultam. Egy hatalmas épület felé vezetett a folyosó szépen ki volt világitva. Megálltunk egy ajtó elött ami egy hatalmas terembe vezetett viszont itt már korom sötét volt. Mikor Danielle felkapcsolta a villanyt kb.: 30 ember ugrott fel és kiáltott egyszerre,hogy: BOLDOG SZÜLINAPOT!
Annyira meghatódtam! Még senki sem csinált nekem ilyen bulit, amikor megpillantottam Harry odarohantam hozzá és megcsókoltam. Erre mindenki tapsolni kezdett. Mintha nem láttak volna még csókolózó pár...
Én: Ezt te csináltad?
Harry: Hát inkább mi...-és a fiúkra mutatott-
Mindenkinek megköszöntem,hogy eljött és a fiúknak,hogy ezt megcsinálták nekem. Nagyon jó volt a buli,bár a végére vagy 200-an lettünk és nem is egy szülinapi bulira hasonlított hanem egy házibulira.Zayn részegen fetrengett a földön, Niall a létező összes kaját berakta a pólójába és a nadrágjába és azt mondogatta,hogy hazaviszi a barátait(?). Liam és Danielle már rég leléptek. Loui pedig..
Én: Harry! Hol a francban van Loui?
Harry: Kiment a folyosóra és...és..és fogalmam sincs.
Harryben meg bennem is volt egy kis alkohol,de mi még tudtunk józanul gondolkozni. Elindultunk Loui megkeresésére, mindenhol megnéztük amikor nekem eszembejutott,hogy imádja a galambokat.
Én: Harry felmegyek a tetőre megnézem ott, Addig te tedd a többieket a kocsiba.
Harry: Igenis asszonyom.!
Elindultam a tetőre és ahogy sejetettem Loui ott kergette a galambokat.
Én: Loui! Gyere ide de röktön.
Loui: De kell nekem egy KEVIIIIIN!
Én: Ha idejössz akkor hazafele kapsz tőlem egy kevint.
Be se fejeztem a mondatot Loui már ott állt elöttem.
Én: Na gyere menjünk.
Loui: De félek. Megfogod a kezemet?
Én: Igen persze-ezzel megfogtam a kezét-
Már a bejárati ajtónál voltunk, Harrynek integettem,hogy megvan Loui amikor egyszer csak lesmárolt. Egyből ellöktem magamtól és Harry is oda rohant.
Én: Nagyon sajnálom nem én voltam.
Harry: Láttam nem is rád vagyok mérges. Loui ezt mégis miért tetted?
Loui: Hát megvolt az első csókunk. Tudod tegnap elvittem vacsorázni és este nem tudtam megcsokolni az XFactor ház elött mert jöttél te. De most bepótoltam.
Erre mind ketten csak nevettünk,mert rájöttünk,hogy Loui még azt hiszi,hogy folyik a verseny stb.
Egész haza fele úton Loui mesélt az XFactorról meg,hogy reméli,hogy megnyerjük.
Mikor hazaértünk lefektettük a fiúkat. Épp sétáltam be a szobába amikor Harry megragadta a kezem és megcsókolt.
Én: Ezt miért kaptam?
Harry: Mert szeretlek! Amúgy tőlem még meg sem kaptad az ajándékod.
Én: Elég ha velem vagy.
Harry: Na gyere velem. 
Leültetett a kanapéra és átadott egy kulcsot.
Én: Ez meg mi?
Harry: Ez kérlekszépen a lakásunk kulcsa.
Én: Tessék? A lakésunk?
Harry: Igen tudod nagyon szeretlek és veled szeretnék élni,ezért vettem egy házat Londonban kettőnknek. Szóval ha vége a turnénak oda megyünk haza. A közös otthonunkba.
Annyira meghatódtam,hogy nem tudtam megszólalni. Örömömben még sírni is elkezdtem. Harry tudta,hogy ezek örömkönnyek ezért szorosan magához ölelt és a fülembe súgta,hogy: "Szeretlek és soha nem hagylak el!"