2/20.fejezet

Remélem nem zavar titeket,hogy mostanában több +18-as rész van benne:$

-Nem.Én ezen nem merek lecsúszni-bújtam Zayn mellkasába.
-De félős valaki-nevetett Loui.
-Te mondod?Az előbb nem mertél lecsúszni egy nyitott kis csúszdán-fordultam felé karba tett kézzel.
-Az más.Mivel nyitva van bármikor kieshetsz-csóválta kétségbeesetten a fejét.
-Ez meg zárt és bármikor beragadhatsz-érveltem.Már kis korom ota klausztrofóbiás vagyok és eléggé kiakadok ha szűk zárt helyen kell lennem.
-Hát ha valakinek akkora segge van,mint neked még jó,hogy berakad-motyogta Loui.
-Héé.Nem is nagy a fenekem-fejemmel próbáltam meglesni,hogy igaza van-e de nem láttam semmit.-Zayn tényleg nagy a seggem-nyomtam képébe a hátsómat kétségbeesetten.Ő csak felnevetett és maga felé fordított.
-Ne halgass Louira.-kacagott.
-Nem válaszoltál.Nagy a seggem?-kérdeztem még egyszer.
-Igen,de tudod olyan "szépen,formásan" nagy és nem olyan "úristen nézd mekkora segge van" nagy-vágott grimaszt a második példánál.Jól esően felnevettem a hasonlatain.
-Ennyi-nyújtottam Loui felé a nyelvem.
-Inkább haladj-forgatta meg szemeit.Ő is tudta,hogy most én nyertem.Hirtelen megtorpantam,amikor már csak Niall és Liam volt előttünk.
-Én-én tényleg nem akarok lecsúszni-meredtem a hatalmas és sötét lyuk felé.
-És ha együtt megyünk-kérdezte Zayn.
-Lecsúsznál velem?-fordultam felé.
-Ez nem kérdés-mosolygott.Lábujjhegyre álltam és számat az övére tapasztottam.Nyelve végig siklott alsó ajkamon,számat szétnyitottam,hogy bejuthasson.Keze fenekembe markolt és közelebb vont magához.Szájába nyögtem cselekedetére.
-Hagyjátok abba-szólt mérgesen apa,mire azonnal szétváltunk és úgy tettünk mintha mi sem történt vólna.
-Menjetek szobára-kuncogott Loui.
-Fogd be-emelte fel apa a hangját-Ti meg tényleg ne itt,előttem faljátok egymást-mondta mérgesen és elénk bevágva,már le is csúszott.
-Ezt jól megkaptátok-bólógatott Loui.
-Fogd be-intéztem el ennyivel és előre beültem a csúszdába.Zayn mögémmászott,lábával közre fogott.
-Indulhatunk?-sottogta a fülembe.
-Igen-hangom kissé remegett.Zayn ellökött minket és máris szél sebesen száguldottunk a korom sötét csúszdában.Hangos sikoly vízhangzott a csőben.Rettentően féltem,Zayn keze után kutattam.Hirtelen villogó fények töltötték meg a zárt teret.Csodálatos volt,félelmem egyből elszállt amit felváltott az izgalom.Kanyar jött kanyar után és a villogó fényeket felváltották a vinnyogó hangok.Majd még pár kanyar után láttam a fényt,nagy levegőt vettem szemem lehunytam ahogyan a vízbe csapódtunk.Zayn a kezemet fogva úszott fel a felszínre.Hatalmasat szívtam a levegőből,hogy tüdőm újra megteljen.Szemeimet megtöröltem és Zayn kerestem aki rám mosolygott.
-Manjünk mégegyszer-szám egészen a fülemig ért.Az izgalom keveredett az adrelarinnal ami ezt a csodás érzést váltotta ki belőlem.
-Akárhányszor csak szeretnél-nevetett Zayn és kézen fogva indultunk meg,hogy még egyszer lecsúszhassunk.

-Mostmár nem bírom-zihált Zayn a csókunkba.
-Én sem-értettem vele egyet.
-Gyere-kezemet megfogta de a csókunkat nem szakította meg úgy vezetett a barlan fűrdőbe.Egy lélek sem volt és a víz hangosan zubogott.Nyelve a számban matatott,kezem a haját túrta.
-Annyira gyönyörű vagy ebben a bikiniben-csókolta meg a nyakamat,mire a fejemet hátra vetettem.
-Te választottad-lihegtem.Kezem levándorolt a fürdőnadrágjáig,már kőkemény volt.Férfias morgás hagyta el a száját amikor rámarkoltam.Egyik kezével a hátamat tartotta míg a másikkal bugyin keresztül kényesztetett.
-Za-zayn....-ziháltam.
-Tudom kicsim-kezemet elvette férfiasságáról,hogy kiszabadíthassa.Bugyimat félre húzta és lassan belém erszkedett.
-Zayn-sikítottam fel és lassan mozogni kezdtem.Szám az övére tapadt,nyelvét a számba dugta.Férfias nyögése keveredett sikolyommal.A víz sugara és az,hogy Zayn bennem van lassan és hatalmas erővel repített az orgazmus felé.
-Sze-ret-lek-ziháltam és légzésem egyre egyenletlenebb lett.
-Én..is..szeretlek....Hope-mondta minden egyes lökésnél.
-Zayn-ordítottam és az orgazmus elsöpörhetetlen hullámként söpört végig rajtam.Zayn egy férfias nyögést eresztett és feje a melleimre bukott.Mind ketten próbáltuk vissza nyerni egyenletes légzésünket.
-Megörjítesz-csókolta meg melleimet.
-Szeretlek-csókoltam meg homlokát.

-Úristen apa.Jól vagy?-rohantam be a férfi öltözőbe.Pár férfi füttyentett de most még ez sem érdekelt.Apa fal fehéren térdelt az egyik wc felett.-Már megint rosszul vagy-könny szökött a szemembe.Utáltam így látni őt de mostanában elég sűrün előfordult.
-Semmi baj,kicsim.Biztos csak elrontottam a gyomrom-suttogta és egy mosolyt erőltetett arcára.
-Nem apa.-két kezem közé fogtam az arcát-Ne tegyél úgy mintha minden rendben lenne-suttogtam.Apa az arcom felé nyúlt és hüvelyk ujjával letörölt egy könnycseppet a sok közül.
-Semmi baj-rázta a fejét.
-Annyira féletelek-suttogtam.Kezemet levette arcáról és nyakába akasztotta,majd közel húzott magához és erősen megölelt.
-Nem kell,mindig itt vagyok veled-suttogta fülembe.
-Szeretlek-könnyeim vállára hullotak.
-Én is szeretlek,kincsem-puszilt bele hajamba.

Én istenem, ha menni kell, 

Add, én is így mehessek el, 

Éjjel, sötétben, észrevétlen, 

Büszkén, magamban, ahogy éltem. 

Mikor az élet menekül, 

Haljak meg én is egyedül, 

Egy vén díványra ráborulva, 

És senkire se rászorulva, 

Mint az apám.