16.Fejezet.

Sziasztok! Itt van a 16.rész:) Átléptük a 2500 látogatót amit nagyon köszönök:)) Sajnos most egy jó darabig nem lessz új rész,mert nyaralok,utána meg egyből edzőtábor:/ De amint hazaértem igérem egyszerre két hosszabb részt is felrakok:) Jó olvasást:*





Én: Köszönöm Loui ezt az utat,most miattad mindenki hülyének néz.-mondtam kissé idegesen-
Loui: Jaj Amanda drága amúgy is hülyének néznének.-kuncogott a markába-
Én: Tudod mit Loui? Ezt még nagyon megbánod-majd intettem mindenkinek(kivéve Louinak)alig észrevehetően,hogy menjenek távolabb. Miután arréb mentek torka szakattamból elkezdtem sikitózni-Uramég!! El sem hiszem itt van Loius Tomlinson. Isteneeem. Adnál egy autógrammot?-erre minden jelenlévő tinilány ide rohant Loui meg egy gyilkos pillantást vetett rám-Na én most megyek.Kellemes nyarat Loui-majd dobtam neki egy puszit és elindultam a többiekhez.
Loui: Amandaaaaa ezt még nagyon megbánod-szegényt teljesen "felemésztették".
Zayn: Szép volt csajszi-majd lepacsiztunk-
Harry: Najólvan hercegnőm mostmár menjünk. Sziasztok fiúk!
Zayn: Sziasztok
Liam: Sziasztok
Én: Sziasztok fiú! Kellemes nyarat-majd elindultunk kifele és fogtunk egy taxit.
Harry: Most nem anyáékhoz megyünk hanem haza.-elösször nem értettem mit akar,de rájöttem,hogy nekünk van egy közös otthonunk-Most légyszi had kössem be a szemed-majd egy kendőt aggatott arcom elé.
Hallottam ahogy a taxi leparkol és Harry kipakolja a csomagokat. Odajött hozzám majd kiemelt az autóból. Úgy mentünk az ajtóig mint a házasok.Harry levette a kendőt de még mindig nem tett le.
Harry: Boldog szülinapot hercegnőm!-nem csokolt meg,mert azt hitte nem állok még készen,mondjuk még én sem voltam benne biztos.Mikor kinyitottam a szemem,lélegzetem elállt.Ilyen gyönyörű házat még életemben nem láttam. Ráadásul nem elég,hogy itt lakhatok ezt a szerelmemmel tehetem. Mostanra már teljesen rájöttem,hogy Harryvel akarom leélni az életemet.
Én: Harry ez..ez gyönyörű.Köszönöm
Harry: Ez még semmi-majd kitárta az ajtót.Nem gondoltam,hogy még jobban megtud lepni,de tévedtem. Egy pillanatra meg is szédültem. Nem tudtam mit csináljak. Megfordultam és lassan megcsókoltam.Csak annyit tudtam a fülébe motyogni,hogy: "Szeretlek."-Te-te megcsókoltál-alig hitte el.Mondjuk nem csodálom én is,de ugylátszik mostmár teljesen meggyógyultam.Félni félek még,de ki nem félne ezek után.Nem válaszoltam neki csak megint megcsókoltam.-Szeretlek Amanda.
Én: Tudom-suttogtam-Nézzük meg a házat-majd magam után húztam.Feltérképeztük az egészet. Mese szép.Htalamas és gyönyörő,már bevolt rendezve az egész nekünk már semmit sem kell csinálnunk vele.

Már jópár napja,hogy itt élünk.Már kezdek hozzá szokni a dolgokhoz. Úgy beszéltük meg Harryvel,hogy holnap áthívjuk a fiúkat egy kertipartira. Mára nem terveztünk semmit,de én már kitaláltam tegnap,hogy mit fogunk csinálni.
Én: Kicsim arra gondoltam,hogy ma kimehetnénk az olimpiára-öleltem magamhoz és adtam puszit szájára-
Harry: Hátt nem is tudom. Nagyon szivesen mennék,de mivan ha felismernek?
Én: Majd átalakítalak-Na légysziiii-húztam el az i betűt-
Harry: Annyira utálom,hogy nem tudok neked ellenálni-nézett durcásan-
Én: Jaj köszi,köszi,kösziii-majd nyomtam egy puszit az arcára és magam után rángattam.
Harry: Mit csinálsz te azzal az izével?
Én: Hát kivasalom a hajadat,hogy ne ismerjenek fel.-ezt úgy mondtam mintha logikus lenne-
Harry: Szó sem lehet róla.-teljesen bedurcizott-
Én: Hát te tudod.De én attól még elmegyek és majd felszedek egy helyes úszó fiút. Azt mondják,hogy a magyar úszó Gyurta Dani nagyon is helyes,és ma uszik döntőt.-tudtam,hogy ezzel "felhergelem"
Harry: Mi?Na mivan nem állsz neki a hajam vasalásának?-tudtam,hogy ezzel meggyőzőm.Két óra alatt sikerült is kivasalnom a haját,annyit nyavajgott,mint egy ovis kisgyerek amikor elveszik a játékát-
Én: Kész is vagy. Indulhatunk?-bólintott majd kézenfogva elindultunk megnézni az úszás döntőjét.Szerencsére egy lány sem ismerte fel Harryt amin kicsit kiakadt,de feldolgozta-Siess Harry mindjárt kezdődik a döntő.
Harry: És kinek szurkolunk. Najó ez hülye kérdés volt..persze,hogy a Brittnek.-röhögött magán-
Én: Hát én a magyarnak szurkolok.-mondtam kicsit flegmán-
Harry: Mi az,hogy a magyarnak szurkolsz? Úgysem ő fog nyerni.
Én: Fogadjunk.
Harry: Fogadjunk. Mi a tét?
Én: Ha én nyerek elhívom a magyart a kerti partira-itt elég mérgesen nézett rám.-
Harry: Jó,ugyse fog nyerni. Viszont ha én nyerek veszünk egy kiscicát.-nem értettem,de belementem
Én: Legyen.-majd kezet ráztunk.Lassan el is kezdődött a döntő. Az első száz méteren nem vezetett,ezt Harry szóba is hozta. Viszont a 150-dik méternél már vezetett.-Nézd Harry vezet a magyar. Hajrá Dani-ordítottam ahogy csak tudtam. És...és ő nyert.-Ezaaaz szép volt Dani. Harry én nyertem.Én nyertem-Mondtam majd ugrándozva megöleltem.
Harry: Hadjál békén-majd lefejtette kezemet magáról és elindult nélkülem haza.-
Tudtam,hogy nem az a baja,hogy nyertem csak simán féltékeny. Nem mengem utána,mert még beszélni akartam Danival. Megvártam az eredményhirdetést,majd megkerestem a magyart. Bő fél órát beszélgettünk, Nagyon rendes fiú,elmesélte,hogyan került ide meg még pár érdekes dolgot magáról. A végén nem hívtam meg a kertipartira Harry miatt. Elköszöntem tőle,majd elindultam haza. Utközben megálltam egy állkereskedésnél és vettem egy kölyök cicát Harrynek.
Én: Harry. Haza jöttem. Hol vagy?-nem kaptam választ ezért bementem a konyhába. Harry ott volt és zabált.-Miért nem mondtad,hogy itt vagy?
Harry: Nem mindegy neked hol vagyok?
Én: Most meg mi a bajod?
Harry: Semmi. Holnap mikor jön az uszó csávód?-nagyon flegma volt. Legszivesebben felképeltem volna.-
Én: Nem hívtam el.
Harry: Mi? Mi az,hogy nem hívtad el? Mégis miért nem?-úgy tünt mintha zavarná a dolog.-
Én: Azért,mert féltékeny vagy.-
Harry: Én? Féltékeny..ne nevettess-
Én: Jaj nemondmár,hogy nem vagy féltékeny. Csak azt nem értem miért? Szeretlek mindennél jobban,megbízhatnél bennem.
Harry: Bízok benned,csak....
Én: Csak?
Harry: Olyan szép vagy és néha úgyérzem nem vagyok elég jó neked.-ezt már lehajtott fejjel mondta. Annyira aranyos,hogy azt hiszi nem elég jó nekem. Pedig ha tudné,hogy én is ezt érzem néha....-
Én: Ja de buta vagy. Te vagy a legjobb dolog az életemben. Nálad nem is találhattam volna tökéletesebbet.-majd adtam egy puszit a szájára.-
Harry: Szeretlek Amanda.-olyan őszinte volt,teljesen bekönnyeztem.-Jaj ne sírj már,gyere ide.-majd az ölébe húzott.-Mi van a kezedben?
Én: Hoztam neked valamit..-majd elövettem a kiscicát. Harry olyan fejet vágott mint aki most nyerte meg az 5-ös lottót.-
Harry: Ezt a kiscicát nekem hoztad?-csak bólogattam.-Olyan édes.Úgy fogom hívni,hogy Fifi.
Én: Nagyon tetszik ez a név.-annyira aranyos volt ahogy a kiscicával játszott-
Harry: Még meg sem köszöntem.-megfogta a kezem és mélyen a szemembe nézett.-
Én: Ugyan már, ez csak egy kiscica,bárki vett volna neked.-egy kicsit elpirultam ahogyan nézett rám-
Harry: Nem a kiscicára gondoltam-egyre csak közeledett-Hanem arra,hogy vagy nekem-mostanra már teljesen megszüntette a köztünk lévő kis távolságot is. Olyan volt ez a csók mint még soha,tiszta szeretet volt.Sajnos nem tartott sokáig,mert Fifi megkarmolta Harry lábát,mire ő az én számat így elváltunk egymástól.-
Én: Menjünk el bevásárolni a cicának. Meg ha már ott vagyunk holnapra is megvehetnénk a dolgokat.
Harry: Menjünk. Hol van a kocsi kulcs?-meglengettem a kezem,hogy itt van már nálam.-
Elindultunk a legközelebbi bevásárló központba. Minden lehető macskás cuccot megvettünk Fifinek. Kicsit hülyének néztek minket. Annyi kaját és játékot vettünk mintha lenne vagy 100 macskánk. Fizettünk,majd hazaindultunk. Mikor beértünk a házba azt hittem szívrohamot kapok.
Én: Harry-majd síkitottam eggyet.-
Harry: Mi történt?-majd körbemutattam. A cica mindent szétrágott és szétkarmolt. Ja és persze tele pisilte a kanapét és úgy kb. mindent-Oh,hogy a macska rugja meg.
Én: Najó én felmegyek és veszek egy forró fürdőt,te addig rakj rendet és csinálj valamit a macskáddal.-majd elindultam a lépcsőn.-
Harry: Ilyenkor az én macskám?.-nem válaszoltam csak bólintottam.-
Nem tudom Harry meddig takaríthatott és macskázhatott,de miután megfürödtem lefeküdtem és pillanatok alatt elaludtam. Hajnalban arra keltem,hogy valami nyaldossa az arcomat. Mikor kicsitottam a szemem és megpillantottam Fifit olyan ideges lettem,hogy legszivesebben elvittem volna valahova,hogy soha többet ne találjon ide vissza.
Én: Harry! Mit keres a szobánkban ez a macska?-kezdtem nagyon ideges lenni.-
Harry: Hát úgygondolotam,hogy ő is velünk alszik majd.-majd elkezdte simogatni.-
Én: Szó sem lehet róla. Ez az egyetlen egy szoba amit nem tett tönkre és nem is fog. Szóval vidd ki azt a macskát és többet ide be-ne-engedd-tagoltam el az utolsó szavakat.-
Harry: De-de ez nem ér. -nagyon csúnyán néztem rá ezért fogta és kivitte-Gonosz vagy.
Én: Neked is jó ét-majd átfordultam a másik oldalamra.
Reggel megint arra keltem,hogy valami nyalogatja a hasamat.Felment bennem a pumpa.
Én: Harry! Nem azt mondtam,hogy a macska nem jöhet be?-majd lehúztam magamról a takarót,hogy kivigyem a cicát. De amint megláttam,hogy aki a hasamat nyalogatja az nem más mint Harry azt hittem szívrohamot kapok-Te meg mi a szart csinálsz?
Harry: Csak kiváncsi voltam mit reagálsz.-majd elkezdett kuncogni-Meg egy picit megkivántalak-majd megcsókolt.
Én: Te olyan hülye vagy-mondtam nevetve,majd megcsókoltam.-Na és megetetted már a macskádat?
Harry: Még nem,de az ráér-majd megint megcsókolt. Arra gondoltam,hogyha ő is vicces kedvében volt reggel akkor én is. Ráfeküdtem,majd elkezdtem csókolgatni. Mivel mind ketten fehérneműben alszunk egyből a melltartóm kapcsáért nyúlt. Engedtem neki. Tovább csókoltam. Elkezdtem csókolgatni és szívni a nyakát amibe néha-néha belenyögött. Majd a boxeréért nyúltam,mikor lehúztam róla felkeltem és vissza vettem a melltartómat. Szegény ott feküdt az ágyon egy szál semmiben kiéhezve.-Most meg hová mész?
Én: Ja. Csak kiváncsi voltam,hogy reagálsz.-majd küldtem neki egy puszit és lementem megetetni a macskát. Épp a húst füszereztem a grilezéshez, mikor valaki megfogta a derekamat,megfordított és a pultnak nyomott.
Harry: Ezt még vissza kapod-majd megcsókolt,de a végén beleharapott alsóajkamba.-
Én: Jaj annyira félek.-majd vissza fordultam a husok füszerezéséhez-Itt van tessék ezt már sütheted is-majd a kezébe nyomtam egy tál húst.
Bő 2 óra alatt meggrilleztük a husikat.Nagyon sokat csináltunk,hisz Niall annyit tud zabálni. Épp a krumplit vettem ki a sütőből amikor csöngettek. Rohantam ajtót nyitni.
Én: Sziasztok fiúk!-majd a nyakukba ugrottam-
Niall: Szia Amanda,annyira hiányoz...jól érzem,hogy már kész van a kaja?
Én: Kint a kertben-majd a kerte mutattam. Niall már itt sem volt.
Liam: Szia Amanda-majd adott két puszit és kiment Niall után.
Zayn: Szia Am. -vele is lepuszisztam majd követte a többieket.-
Loui: Amanda-majd felhúzta az orrát.-
Én: Loui.-ugyan ezt tettem. Tudtam,hogy csak megjátsza és nem bírja sokáig.Nem kelett több 2 percnél és már a nyakamba is ugrott.-
Loui: Jaj Amanda úgy hiányoztál-majd elkezdett sírni(?)
Én: Te is hiányoztál. Na gyere a többiek már kint vannak.
Kimentünk és a többiek  már az asztalnál ültek és minket vártak. Leültünk melléjük és elkezdtünk enni és beszélgetni. Meg beszéltük,hogy a fiúk felfognak lépni az Olimpia záróbuliján vagy min..Meg mindenki meghívott magához egy kerti partyra amibe természetesen bele is mentünk. Niall felzabált mindent és minden maradékot. Épp nagyban beszélgettünk és röhögcséltünk amikor Loui felsikított és hátra esett a székkel-
Loui: Valami megnyalta a lábam.
Harry: Jaj az csak Fifi volt.
Niall: Ki az a Fifi csak nem valami ehető?
Harry: Azt próbáld meg-majd elkezdte csalogatni Fifit.Miután odament hozzá felvette és bemutatta mindenkinek.-
Loui: Ez az izé nyalta meg a lábamat?-majd vágott egy fancsaali képet.
Harry: Héé ez egy kiscica és van neve is. Fifinek hívják-nyujtotta rá a nyelvét.-
Liam: Mióta van macskátok?
Én: Harrynek vettem engesztelésképp.
Zayn: Miért kelett kiengesztelni?-Vettem egy nap levegőt és elmeséltem az egészet. Mindenki szakadt a röhögéstől kivéve Harryt. Mikor megláttam,hogy megsértődött oda mentem és az ölébe ültem. Megcsókoltam és a fülé súgtam: "Este bepótoljuk a reggel elmaradt dolgokat". Nem válaszolt csak megcsókolt. Utána már végig jól érezte magát.


A vacsora nagyon jól sikerült. Azóta voltunk már mindenkinél. Niallnél voltunk elösször Írországban. A testvére eléggé rám volt kattanva,de a többiek nagyon rendesek voltam. Utána Liaméknél voltunk. Nagyon kedves családja van és még Danielle is ott volt. Nagyon örültem neki,mert már rég találkoztam vele. Utána Zaynnél voltunk,nagyon kedvesek a szülei és a testvéreivel nagyon jól elbeszélgettem. Nagyon értettek a korukhoz képest. Nem is hasonlítanak Zaynre,de ezt neki is elmondtam egy párszor. Legutoljára pedig Louinál voltunk. Hát én azt hittem megőrülök. Olyan "hülye" az egész család mint Loui. Le sem tagadhatnák,hogy rokonok. Félre értés ne essék,tényleg nagyon kedvesek csak dilisek. A lányokkal hercegnőset játszottunk,meg teadélutánt tartottunk. Be vallom őszintén még soha nem voltam tea délutánon,de nem is fogok többre menni. Hát így teltek az elmúlt napjaink. Ja nem is mondtam,hogy még Paulnál is voltunk. Meghívta az egész bandűt meg persze engem is egy kerti partyra. Nagyon rendes a felesége.
Ma viszont megyünk az Olimpiára,mert a fiúk ma lépnek fel. Úgy beszéltük meg,hogy ott találkozunk.
Már itt is vagyunk és mindenki más is.
Harry: Figyelj hercegnőm,te maradj itt az első sorban. Innen fogsz nézni,mert nem engedik,hogy hátra gyere.
Én: Oké semmi baj.-majd adtam neki egy utolsó csokot.

*Harry szemszög*
A színfalak mögött vártuk,hogy elkezdjük amikor egy hang bemondta,hogy mi jövünk. Felrohantunk a színpadra és elkezdtünk énekelni. Végig Amandát néztem,annyira aranyos úgy csinál mintha most lenne elösször a fellépünkün. Épp az én részem jött amit végig úgy énekeltem,hogy rá néztem. De egyszer csak valami férfi jelent meg melette és elkezdtek beszélgetni. Rájöttem,hogy az a magyar úszó az akit megakart hívni hozzánk. Nagyon féltékeny lettem,mivan ha elveszi tőlem őt? Nem bírtam magammal lerohantam a színpadról.

*Amanda szemszög*
Épp Danival beszélgettem. Mondta,hogy van otthon egy menyasszonya aki sajnos nem tudott eljönni,de nézte a tv-ben. Kérdezte,hogy nekem van-e valakim? Megakartam neki mutatni Harry,de amikor a színpad felé mutattam nem volt sehol. Ránéztem Louira aki csak annyit mutatott,hogy lerohant a színpadról. Bocsánatot kértem Danitól és elindultam megkeresni Harryt. Elösször nem tudtam,hol keressem,de utána rájöttem hol lessz. Elindultam arra a helyre ahova régen mindig együtt mentünk. A megérzéseim nem csaltak ott volt és valami piát ivott.
Én: Harry mit csinálsz?-majd kivettem a kezéből az üveget és eldobtam-
Harry: Ezt nem teheted!-háborodott fel-
Én: De megtehetem,mert kapcsolatban élünk.-itt felkapta tekintetét és mérgesen a szemembe nézett.-
Harry: Éltünk-itt elsírtam magam. Mi az,hogy éltünk?.-
Én: Ezt,hogy érted?-kérdeztem suttogva-
Harry: Kérdezd meg az új fiudat.
Én: Te tényleg azt hiszed? Nem hiszem el Harry. Ennyire nem bízol bennem?-itt már ordíbáltam.-
Harry: Adtál rá okot,hogy ne bízzak.-flegmázott.-
Én: Képzeld el menyasszonya van. És amúgy is nem te voltál az aki egy discoban mással smárolt? És ha ennyire nem bízol meg bennem talán tényleg nem kéne egy kapcsolatban élnünk.-majd sírva elrohantam.-
Harry: Amanda várj-nem foglalkoztam vele.
Haza rohantam bepakoltam egy nagyobb táskába és a retérre siettem. Felhívtam Niallt,hogy nem lenne-e baj ha pár napig nála laknék? Kicsit hezitált,de bele ment. A leghamarabbi gépre felszálltam és két óra alatt már az Írországi reptéren Niallre vártam. Mikor megpillantottam hátulról megöleltem.
Niall: Amanda-mondta tök lelkesen amíg meg nem látta,hogy sírtam-Te sírtál? Mi a baj?
Én: Út közben elmesélem.-küldtem felé egy bíztató mosolyt.-
Így is lett haza fele menet mindent elmeséltem neki. Nem értette miért csinálta ezt Harry,bár azt mondta,hogy ha iszik akkor nagyon flegma tud lenni. Mikor odaértünk hozzájuk köszöntem anyukájának. Nagyon rendes volt,velem még a vendég szobában is rendet csinált nekem. Minden megköszöntem majd felmentem,hogy lefeküdjek pihenni. Harry nagyon sokszor hívott,de nem vettem fel. Már az ágyban feküdtem amikor valaki bebújt mellép és elkezdte simogatni a fenekemet. Egyből megfordultam és láttam,hogy Niall bátyja az Greg.
Én: Te meg mi a fenét csinálsz?
Greg: Ne mond,hogy nem akarod baby.-majd tovább fogdosott-
Én: Hadjál békén. Nekem barátom van.
Greg: Hallottam ám miket csinált-majd megakart csókolni,de én átrohantam Niallhez.Épp az ágyában feküdt én meg sírva bebújtam mellé.
Niall: Amanda mi a baj? Miért sírsz?
Én: A-a tesód megakart...
Niall: Mi? Greg? Ezt nem hiszem el,mondtam neki,hogy hadjon békén-már kelt ki az ágyból amikor visszahúztam.-
Én: Nem baj. Hadjad. Nem akarom,hogy miattam veszekedjetek. Aludhatnék ma veled?
Niall: Persze. Amanda én már úgy szeretlek mintha a tesóm lennél-majd szorosan magához öleltt.-
Én: Tudom Niall. Én is úgy nézek rád.-majd megpusziltam az arcát.Niall tényleg olyan mintha a báttyám lenne,mindig megvéd és vigyáz rám.-
Niall: És most mi lessz Harryvel?
Én: Holnap haza megyek és beszélek vele.-mondtam és sóhajtottam egy nagyot.-
Niall: Jól teszed.
Én: És ha már nem akar velem lenni?-itt elkezdtem egy kicsit sírni.-
Niall: Ne is gondolj erre. Szeret téged. De mostmár aludj-majd nyomott egy puszit a homlokomra.-
Én: Jóét Niall. Köszönöm.-hamar elaludtam.Reggel összepakoltam és Niall kivitt a reptérre és haza repültem. Amikor haza értem,féltem bemenni,féltem attól,hogy Harry elfog hagyni. Halkan kinyitottam az ajtót és bementem. Harry nem volt a nappaliban ezért felmentem a szobánkban. Harry az ágyon feküdt és sírt,amikor megpillantott elösször elnézett,majd amikor felfogta,hogy én vagyok az odarohan és megölelt.
Én: Annyira sajnálom. Nem akarom,hogy elhadj. Veled akarok élni én.én nagyon szeretlek-és megnit kitört belőlem a sírás.Nem akartam sírni,de nem sikerült magamban tartani.-
Harry: Amanda én sajnálom. Bíznom kelett volna benned. Tudom,hogy nem csalnál meg. Meg tudsz nekem bocsátani?-mélyen a szemembe nézett és én megcsókoltam.
Én: Szeretlek Harry.
Harry: Én is nagyon szeretlek..majd megcsókolt.


Már két hete annak,hogy minden rendben van köztünk. Nagy "szerencsémre" megint elkezdődött a turné. Most épp Amerikába tartunk a magánrepülő géppel. Harry azt mondta,hogy amint megérkeztünk valami nagyon fontosat kell kérdeznie. Nagyon kiváncsi vagyok már,azt mondta,hogy ez megfogja változtatni az egész életünket.