1.Fejezet


Az ébresztő óra idegesítő hangja ma is 7-kor keltett. A nap égette a szememet amikor kinyitottam.Isten verjen meg,hogy mindig elfelejtem leengedni este a redőnyöket. Gyorsan lezuhanyoztam és összekaptam magam így képes voltam 7.30-kor elindulni Harryhez. 
A csengőt hosszan nyomtam,mint minden reggel.Ebből már tudták,hogy én vagyok,meg sem vártam míg ajtót nyitnak csak besétáltam Anne-hez a konyhába.
-Szia Amanda. Harry megint elaludt menj fel és keltsd fel-mosolygott Anne.
-Szia Anne. Már megyek is.-nevettem.
Harry a legjobb barátom,fél életemet náluk töltöttem,Anne már természetesnek veszi,hogy itt vagyok.Mintha családtag lennék,mindig ezt mondja.
Halkan felosontam a lépcsőn,bementem Harry szobájába és nyakon öntöttem egy pohár vízzel.
-Harold már megint elaludtál.-kiabáltam fülébe.
- Amanda ez már a harmadik a héten,hogy így keltesz. De most nem úszod meg!-pattant ki a takaró alól.Természetesen megint meztelen volt,soha nem vesz fel semmit alváshoz. Még akkor sem sikerül néha meggyőznöm ha együtt alszunk.Folyamatosan meztelenkedik nem is zavarja,hogy látom,bár szerintem nem is úgy tekint rám mint egy lányra. Csak a haverja vagyok ami rosszul esik,mert jól esne ha szépnek tartana.
-Jólvan Haroldka . De előbb légy szíves legalább egy alsónadrágot vegyél fel.-mutattam csupasz testére
-Rendben de utána esküszöm,hogy visszaadom-fenyegetett meg mutató ujjával és a szekrényéhez sietett.
Harry felkapott magára egy alsógatyát,megfogta azt a poharat amiben én hoztam fel a vizet és teli töltötte. Gyorsan lerohantam a konyhába Annehoz valami menedékért.
-Kérlek Anne segíts!-bújtam a háta mögé.
-Segítenék én kincsem, de kölcsön kenyér visszajár.-mosolygott és engem kikerülve,menj,hogy megforgassa a palacsintát.
Harry abban a pillanatban lépett be a konyhába kezében a pohár vízzel.Vészesen közeledett és én mér csak szemeit behunyva vártam,hogy nyakon öntsön. 
-És most mégis mi a fenét vegyek fel te barom?
-Vizes póló huhuhhu-huhogott mire csak megforgattam a szemem.
-Na jólvan gyerekeim nagyon örülök,hogy jól mulattok de már 8 óra van és jó lenne időben beérni a suliba.
Felrohantunk Harry szobájába,hogy átöltözzünk. Szerencsére volt náluk ruhám ezért tudtam mit felvenni. Levettem a vizes pólót és felvettem a tisztá,ezt megismételtem a nadrágommal is. Mikor elkészülve Harryre néztem megrázta a fejét és ő is el kezdett öltözni. Mindig ez volt,hogy végig nézte ahogyan öltözöm. Én is csináltam néha,hogy végig néztem de hát nem voltuk szégyenlősek egymás előtt. Szóval miért ne?
Gyorsan bekaptunk pár falatot majd szinte rohanva értünk be a suliba.  Úgy ahogy eddig is egymás mellett ültünk,együtt ettünk,utána hazamentünk és együtt tanultunk, mármint általában nem tanultunk csak hülyéskedtünk.

 Így teltek napjaink. Az év folyamán többször is végignéztem ahogy Harry fülig szerelmes lesz egy lányba és utána pedig összetörik amikor szakítanak. Persze csak addig amíg nem jött a következő. Ilyenkor mindig nagyon rosszul éreztem magam. Ez furcsa mert csak barátok voltunk,de még is rosszul esett.

 Teltek a hónapok amikor Harry egyik nap azt mondta,hogy van egy meglepetése számomra. Átmentünk hozzá és leültetett a kanapéra. Elénekelt nekem egy számot,természetesen nagyon tetszett. Mindig nagyon élveztem amikor énekelt nekem, mert nagyon jó hangja van.
-És most miért énekeltél nekem? Csak akkor szoktál ha valamit mondani akarsz,aminek általában nem örülök-annak ellenére,hogy rossz hírre vártam a szám a fülig ért.
-Nagyon remélem,hogy ennek most örülni fogsz, mert-drámai szünetet tartott de én megdobtam egy párnával-jelentkeztem az X Factorba-úgy mosolygott,mint aki most nyerte meg a Lottó főnyereményt.Én lesokkolva ültem ott vagy öt percig.
-Hogy mi? Annyira örülök!-csak felpattantam és karjaim a nyakába fonva szorítottam magamhoz.Puszit nyomott az arcomra.
-Miattad jelentkeztem-suttogta a fülembe-Hogy,majd ha híres énekes leszek hallgathasd a dalaimat és eljöhess a koncertjeimre. Erre a kijelentésére csak még jobban magamhoz öleltem ha az egyáltalán lehetséges.Kicsit furcsálltam azért,mostanság olyan furcsa.Mintha sokkal jobban törődne velem ami úgyszint szinte már lehetetlen.
-És mit fogsz énekelni? És mikor lesz? És kivel mész?-ezernyi kérdésem van de csak ennyit tudtam feltenni,mert Harry nevetve tette mutató ujját a számra.
-Fogalmam sincs mit énekeljek,majd együtt kiválasztjuk. Még van 2 hetünk. És úgy gondoltam,hogy anyuval meg apuval megyek.-szeme úgy csillogott akár ezernyi csillag az égen. Viszont kicsit elszomorodtam amikor engem nem sorolt fel azok közé akikkel elmegy.Persze megértem,hogy a családjával akar ott lenni csak olyan jó lenne ott lenni és hallani-A legfontosabbat elfelejtettem.te is jössz te hülye-nevetett és duzzogó fejemet a mellkasára húzta.
-Reméltem is-suttogtam mellkasába és kicsit megharaptam bünti gyanánt.Amin megint csak úgy nevetett,hogy bele remegett az egész felső teste.

A napom csak úgy repültek és mire kettőt pislogtunk már a stúdióban álltunk kezünkben Harry sorszámával. Rengetegen voltam még előttünk,nem beszélve a mögöttünk cikázó sorokat.Csendben helyet foglaltunk és hallgattuk ahogy behangolnak és gyakorolnak.Harry a kezemet szorította,ebből is tudtam,hogy bár nem mutatja nagyon is izgul.
-Hamarosan te jössz,most gyere velem. Bárkit hozhatsz magaddal-egy nő fülessel a fülében darálta le a mondandóját.Mind annyian fel álltunk és elindultunk a nő után. Harry egyre csak szorította a kezem és el nem engedett volna maga mellől. Már láttuk a műsorvezetőt,Harry volt a következő.A nő egy mikrofont adott Harry kezébe és elkísérte a színpad felé. A lépcső felénél Harry még visszanézett,vissza rohant és szorosan megölelt.
-Szoríts nekem-suttogta a fülembe és puszit nyomott az arcomra.
-Ígérem-suttogtam-Menj-biccentettem.
Fel ment a színpadra és bemutatkozott. A zene lassan elindult és Harry énekelni kezdett,gyönyörű hangja betöltötte az egész stúdiót.Arcomon könnyek csordogáltak ahogyan néztem miközben valóra váltja álmait. A szám véget ért és Harry rontás nélkül megcsinálta. Mindenki tapsolt és örjöngött,Harry mosollyal az arcán várta a zsűri döntését.