2/15 fejezet.

Sziasztok.Sok-sok kihagyás után:( de moghoztam az új részt.Lehet(sőt biztos),hogy kicsit unalmas lett de sajnos más nem jutott eszembe.Azért remélem tetszeni fog:)
MÉGMIELŐTT elkezded olvasni nézz be ide és nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-NAGYON szépen kérlek titeket,hogy olvassátok el az első fejezetet: Love me as long as i live



-De miért nem én ülök Hope melett?-kérdezte szomorúan Niall
-Niall ezt már megbeszéltük.Húztunk és NEM te húztad Hope-ot-hangsúlyozta ki Liam a "nem" szócskát
-De..ahh.Hagyjatok békén-mondta és bevágta a durcit.
-Tudjátok mit?-tettem fel a kérdést-Mi lenne,ha az út felén a párom melett-itt Zaynre mutattam-ülnék a másik felén meg Niall melett?-Niall hirtelen felkapta a felyét és feltérdelt az ülésen
-Megtennéd?-szemei úgy csillogtam,mint egy ovodás kisgyereknek aki most kapott cukorkát.
-Persze-mosolyogtam rá-Persze ha csak mindenkinek jó-néztem körbe.
-Legyen-mosolyogtak-Bár szerintem apádat hagyjuk ki a dologból-nevett Loui és az alvó apám orrát piszkálta
-Hagyd békén-csaptam a kezére,mire elkezdte puszilgatni-Szegény alig aludt az este annyira beteg-simogattam meg nyúzott arcocskáját.
-Ez nagyon fáj-suttogta Loui és mérgesen nézett rám.
-Alig értem hozzád-forgattam meg szemeimet
-Ezzel az aliggal majdnem letörted a kezem-nyújtotta ki a nyelvét.
-Ne akard,hogy odamenjek és letépjem-fenyegettem meg,mire fülét-farkát behúzta-Én is így gondoltam-tettem hozzá és helyet foglaltam
"Megkezdjük a felszállást.Kérem kapcsolják be öveiket.Megkezdjük a felszállást.Kérem kapcsolják be öveiket"-ismételte meg a stewardes
-Azért engem zavar,hogy nem fogsz végig mellettem ülni-suttogta Zayn a fülembe és apró puszikat hagyott mögötte.Szemeimet lehunyva élveztem a helyzetet.
-Sajnálom de olyan aranyos volt ahogyan bedurcizott-suttogtam két sóhaj között.
-Szóval szerinted cuki volt?-hirtelen erősen kezdte el szívni a nyakamat.Kénytelen voltam a számba harapni máskülönben nyögdécseltem volna.
-Kérlek..hagyd..abba-sóhajtoztam amilyen halkan csak tudtam.
-Most megúztad de még visszakapod-mondta és egy utolsó puszit nyomott a már pirosló foltra.

-Jó estét kivánok remélem kellemesen utaznak.Adhatnék esetleg egy takarót?-kérdezte egy kedves hang
-Azt megköszönnénk-mosolygott rá Zayn
-Máris hozom-viszonozta a stewardes és már el is tünt.-Parancsoljanak-jött vissza alig egy perc múlva
-Köszönjük szépen-mosolyogtam rá.Odaadtam Zaynek a takarót aki ránk terítette.Hatalmas volt még ígyy is lelógott a földre.De ez nekem kedvezett.Játzsani akarsz Malik?Hát játszunk!Mosolyogtam magamban és kezeimet a takaró alá csúsztattam.
Zayn arcát figyeltem miközben bal kezem a nadrágjába dugtam.Szemei megrebegtek,mikor boxeren keresztül hozzáértem férfiasságához.Lassan simogattam és éreztem amint megkeményedik.Szemei egyből kippattantak amint boxerébe nyúltam és erősen rászorítottam már merev farkára.
-Hope mi a fenét csinálsz?-kérdezte szagatottan
-Én?Semmit-feleltem és folytattam a simogatását.
-Ne csináld-suttogta lehunyt szemekkel-Egy kibaszott repülőn vagyunk apáddal együtt-tudtam,hogy nem fogja elvenni a kezem ezért pumpálni kezdtem.
-Csak szólj és én abba hagyom-egy nedves csíkot húztam nyelvemmel a nyakán.-Csak szólj-suttogtam fülébe és a cimpáját harabdáltam
-Hope-nyögött-Nem bírom-légzése megváltozott,mellkasa gyorsan mozgott fel-le.
-Halkan bébi a végén még meghallanak-suttogtam.Éreztem,hogy már nem bírja sokáig,körül néztem,körülöttünk mindenki aludt.Vettem a bátorságot és fejem a takaró alá dugtam.Számmal is rásegítettem a pumpálásra.Zayn férfiassága megremegett és a számba lövelt,mindet lenyeltem,majd vissza helyezkedtem az ülésben és úgy tettem mintha misem történt volna.Zayn eközben próbálta vissza nyerni egyenletes légzését.Lassan kibújtam a takaróbol és elindultam a wc felé
-Most meg hová mész?-kérdezte még mindig kicsit kifulladva
-Csak a mosdóba-mosolyogtam rá.Amint beértem nem zártam be az ajtót,mert tudtam,hogy utánam fog jönni.Érzéseim beigazolódtam,Zayn szinte rögtön utánam jött.
-Le is bukhattunk volna-suttogta.
-De nem buktunk-ajkaink folyamatosan súrolták egymást.-Nem élvezted?-kérdeztem és szám mosolyra húzodott.
-Mindennél jobban-suttogta és ajkait az enyémre tapasztotta.Ajkaink vad táncot jártak,forró nyelve számba csúszott.Kezem a hajába vezettem és erősen markoltam.Csókunkba nyögtem,mikor agyékát az ényémnek nyomta.Kezét a nadrágomba dugta és fehérneműn keresztül simogatott.Hangosan nyögtem és ziháltam a kis magán akciója miatt.
-Halkabban Hope a végén még meghallanak-suttogta és ráharapott az alsó ajkamra.
-Zayn..n-ne...hagyd...abba-ziháltam csukott szemmel.Élvezkedésemből a zár kattanása ébresztett fel,amilyen gyórsan csak tudtunk elváltunk de még így sem voltunk elég gyórsak az ajtó lassan kinyílt és egy meglepett szempár bámult ránk
-Én csak izé...Hope szólt,hogy eldugult a wc-mutatott Zayn az említett tárgyra
-Ja a wc-nézett furán Niall és hátat fordítva nekünk ment vissza a helyére
-Bassza meg-mondtam és aggódva Zaynnre néztem-Mi van ha kiderül?-estem pánikba
-Nyugi kicsim-simított végig alsó ajkamon-Menj ülj mellé és beszélj vele-lehelt szűzies csókot ajkaimra

-Sz-szia Niall-ültem le mellé félénken
-Oh Hope-kicsit zavart volt-Nem muszáj mellém ülnöd,maradj nyugodtan Zayn melett-vakarta tarkóját.
-Nem,nem melleted szeretnék ülni-mosolyogtam félénken csak bólintott és vissza fordult az ablakhoz.Pár perc kínos csönd után minden bátorságomat összevéve fordultam felé.
-Figyelj Niall-erre rám kapta tekintetét-Kérlek beszéljünk erről.Mit gondolsz most?-néztem rá
-Hope én-én nem tudom-vakarta tarkóját-Abban sem vagyok biztos,hogy azt láttam-e amit.Nem tudom,hogy higyek-e a szememnek.
-Mit láttál,mond el-fogtam meg a kezét
-Csak-csak,hogy bent vagytok és,hogy nagyban csináltok valamit am nem a wc eldugulásához kapcsolódik-rántotta meg a vállát.
-Niall igéred,hogy nem mondod el senkinek azt amit mondani fogok-néztem rá félénken
-Hope tudod,hogy bízhatsz bennem-szorította meg a térdemet
-Zayn és én...szóval mi együtt vagyunk-mondtam ki gyorsan összeszorított szemekkel.Mikor kinyítottam Niall kikerekedett szemekkel bámult rám
-Ebben az a legdurvább,hogy dudtam.Vagyis gondoltam-mondta még mindig hatalmas szemekkel.
-Ugye nem mondod el senkinek?-aggódtam
-Igérem-tette szívére a kezét.
-Köszönöm-suttogtam és megöleltem
-Ugyan Hope-puszilt bele a hajamba-De ugye jól megvagytok?-hangjában némi aggódalmat lehetett hallani
-Persze,Zayn,Ő csodás-mosolyogtam
-Szurkolok Hope de ugye tudod,hogy nem titkolhatjátok apád előtt örökre-nézett a szemembe
-Tudom de szeretnénk még egy kicsit várni-rántottam meg a vállam.
-Rendben,de bármi baj van csak szólj-mosolygott
-Köszönöm,szeretlek-suttogtam és hozzá bújtam.

Ui.: itt az első videóm,nézzetek bele: http://www.youtube.com/watch?v=qg_P3iAr67U